A fejlett európai országok folyamatosan fejlesztik gyorsvasúti hálózatukat, hiszen a légi utasszállítással is versenyképes, 250–330 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedő vonatok a rövid utazási idők miatt forradalmasították a nagyvárosok közötti közlekedést, szerepük gazdasági és társadalmi szempontból is elvitathatatlan. Éppen ezért Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban éles verseny zajlik a városok között, hogy merre haladjon az új vasútvonal.
Gyorsít Nyugat-Európa
Franciaországban jelenleg 1500 kilométer a nagy sebességű pályák hossza, 2006-ban adják át a TGV új, Párizs–Strasbourg szakaszát, Németországban 330 kilométerrel száguld óránként az Inter City Express Köln és Frankfurt között, a korábban forgalomba helyezett gyorsvasutak mellett Olaszországban jelenleg a Bologna–Firenze vonal építésén dolgoznak. A szintén EU-tag Spanyolország igen jelentős fejlesztési forrásokhoz jutott az új, külön nyomvonalon haladó vasúti infrastruktúrák kiépítésekor, így a dél-európai állam ma az egyik legfejlettebb nagy sebességű hálózattal rendelkezik. A magas építési költségek miatt a legtöbb vasútvonalat úgynevezett emelt sebességű hálózattá fejlesztik. Így például a szomszédos Ausztriában nagyrészt brüsszeli pénzekből bővítik és modernizálják a vonalat Bécs és Linz között, ahol a két új vágányon kétszáz kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok.
Hazai tervek az új hálózatra
Hazánkban még az EU-csatlakozás előtt megkezdődött a nagy sebességű hálózat tervezése. Ennek megfelelően az országos területrendezési tervben rögzítették azokat a nyomvonalakat, ahol a nagy sebességű szakaszokat építenék, és ezt az Országgyűlés is elfogadta. A középtávú elképzelések között szerepel a Bécs– Budapest–Belgrád, valamint a Trieszt–Budapest közötti gyorsvasút hazai szakaszainak fejlesztése. Döntést hoztak arról is, hogy a Ferihegyi repülőtérnek is lesz a páneurópai hálózatokon gyorsvasúti kapcsolata, és lehetőség szerint nagy sebességű pályát építenének az V. közlekedési folyosón Ukrajna irányába. Szakemberek szerint ennek ellenére 2015 előtt – legkorábban 2010-ben – nem épül nagy sebességű vasútvonal Magyarországon.
Szükséges a saját forrás
Az EU támogatja ugyan ezeket a fejlesztéseket, ám a vonalak kiépítéséhez – legalább fele részben – hazai forrás is szükséges, az ország gazdasági helyzete pedig egyelőre azt sem teszi lehetővé, hogy a hagyományos vonalakat megfelelő szinten modernizálják. Maga a tervezés és az előkészítés is jelentős összegekbe kerül.
Elsőként a Bécs és Budapest közötti nagy sebességű vonal épülhet meg, erről az EU leginkább akkor hozhat kedvező döntést, ha Ausztriában és Németországban is lesznek csatlakozó szakaszok. Hazánkban egyébként a nyugati kapcsolatot biztosító, Budapest és Hegyeshalom közötti fővonal a kilencvenes évekbeli átépítésnek, valamint a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően Európa egyik legkorszerűbb és legmagasabb utazási komfortot nyújtó hagyományos, de emelt sebességű vasútvonala.
origo.hu
Elkezdődött az érettségi: mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok
