Abban a részletes szlovák autóatlaszban sem található a Nyitra vármegyei Szádok falu, amelyet régóta használok. Így hát fogalmam sincs, honnan tudtam meg, hogy nekem oda el kell mennem. Az biztos, hogy évtizedekig kerestem és fényképeztem a Kárpát-medencében lévő középkori, elsősorban román kori magyar emlékeket. Gyanítom, hogy valamelyik könyvben találtam egy adatot, és azután valaki berajzolta a térképemre ceruzával, hogy hol is van ez a kis falu.
Nem messze Topolcsánytól, Karancs és Tőkésújfalu között találtam rá, s aminek igazán megörültem, az a falu végi domboldalon elhagyatottan álló középkori temploma. Azt akartam írni, hogy szomorúan, de ez hazugság lenne, mert eszében sincs szomorúnak látszani. Szinte zavarba hozott büszkeségével, s azzal, hogy bár sok száz éves, mégsem akar meggörnyedni.
A szomszédos Tőkésújfaluhoz csatolt Szádok „egyike a vármegye legrégibb községeinek”. A XIV. század elején nyitrai várbirtok volt, és mint ilyen, Chyzuch néven van feljegyezve. 1413-ban már magyar nevével találkoztunk, amikor Zarkafalva, később Zarkaháza volt. A XV. század közepe táján pedig Sudokpataka elnevezés alatt találjuk, melyből később egyszerűen Sudok és aztán Szádok lett.
De a helynév olvastán bennem fölmerült e szónak egy másik lehetséges eredete is, hisz éppúgy egy völgy ölén fekszik, mint Szádelő vagy Szádalmás, Szádecsne. Ezek mindegyike a régi, már az 1055-ös Tihanyi alapítólevélben is olvasható szádu = szád (völgynyílás) jelentésű régi szavunkat rejti. A Szádok ez alapján a -k kicsinyítő képzővel kis völgynyílást, völgyecskét jelent, ami pontosan fedi a valóságot.
A falu plébániája, amelyről 1332-ből származó okiratok is szólnak, rég megszűnt; de ahogy itt látszik, az 1152-ben épült román kori temploma ma is áll. A falu földesura a Divék nemzetségből származó Bacskády család volt. Szádokon kívül övék volt Bacskafalva, Geszte, Kolon is. A zoboralji Kolon szintén megér egy kitérőt. Legközelebb erről szólok.
origo.hu
Kiderült, kik a felelősek a csányi mászókabalesetben elhunyt kislány haláláért
