Tisztek irányították a kínzásokat?

Az Irakban harcoló amerikai erők főparancsnoka, Ricardo Sanchez tábornok is jelen volt néhány esetben az Abu Graib börtönben történt fogolykínzásoknál – állítja egy amerikai katonatiszt kijelentéseire hivatkozva a The Washington Post című amerikai lap. Az egyik kínzásokkal vádolt tiszt ügyvédjének tanúvallomása szerint Sanchez tábornok is jelen volt néhány „kihallgatásnál és/vagy a foglyok sérelmére elkövetett feltételezett kínzásnál”. Az ügyvéd hozzátette: ugyanez a tiszt azt is közölte vele, hogy Sanchez tábornoknak és más magas rangú tiszteknek tudomásuk volt arról, mi történik az Abu Graib börtönben.

Hírösszefoglaló
2004. 05. 24. 19:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A katonai ügyvéd elmondta, hogy a börtönben szolgálatot teljesítő egyik őrmester kész tanúvallomást tenni arról, hogy a katonai elhárítás tisztjei azt mondták neki, kínozni kell a foglyokat – írja a The Washington Post. Ugyancsak az amerikai lap számolt be a hét végén arról, hogy az elhíresült iraki börtönben állítólag szórakozásból vagy a fegyelmezetlenségek megbüntetésére, és nem a vallatás előtti megpuhításukra kényszerítettek a foglyokat megalázó helyzetekbe.
Közben a The New York Times úgy értesült, hogy az amerikai katonai vezetés Irakban szándékosan szegte meg a genfi egyezmény előírásait. Tavaly a Nemzetközi Vöröskereszthez intézett bizalmas levélben a hadsereg azzal érvelt, hogy számos irakinak nem jár a hadifoglyok jogait szabályozó genfi egyezmény védelme, és katonai szükségszerűségnek nevezte, hogy a börtönben több rabot elszigeteljenek.
*
Közben a Pentagon bejelentette: harminchárom ügyben, összesen harminchét, amerikaiak által Irakban és Afganisztánban őrzött fogoly 2002 decembere óta bekövetkezett halála miatt indított vizsgálatot az amerikai szárazföldi haderő. A fogolykínzások miatt az utóbbi hetekben erős nyomás alá került Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. A Focus német hírmagazin szerint amennyiben Rumsfeld lemondana vagy leváltanák, Daniel Coats, az Egyesült Államok berlini nagykövete venné át tőle a miniszteri posztot.
Közben újabb súlyos visszaélési vádak merültek fel a brit hadsereg azon alakulata ellen, amely a május eleji, hamisnak bizonyult fogolykínzási fotók botrányának középpontjában állt. A The Independent on Sunday vezető liberális vasárnapi lap azt írta: olyan bizonyítékokat tártak elé, amelyek szerint a hamis fotók ügyében érintett elitalakulat, a Queen’s Lancashire Regiment katonái egy vezénylő tiszt utasítására módszeresen kínoztak iraki polgári őrizeteseket. Londonban ezalatt az államügyészek azt vizsgálják, bíróság elé állítható-e egy brit katona, akit egy iraki polgári személy megölésével gyanúsítanak. Brit sajtójelentések szerint a szövetséges erők katonáinak a készülő új ENSZ-határozat teljes jogi mentességet ad minden iraki felelősségre vonás alól a jövő havi hatalomátadás után.
Irakban közben folytatódtak a harcok: tegnapra virradóra negyvennyolc halálos áldozatot követeltek az iraki síita milíciák és a megszálló amerikai katonák közti öszszecsapások Kúfában és Nedzsefben. Kúfai kórházi források szerint a szent város egyik mecsetjének szentélyében tört ki a fegyveres harc az amerikaiak és a Muktada asz-Szadr síita radikális vallási vezető fegyveresei, a Mahdi Hadserege között, miután az amerikaiak harckocsikkal törték be a mecset kapuját. Nedzsefben a harcokban és az amerikai légitámadásokban 14-en haltak meg, és 37 volt a sebesültek száma. Szombaton Bagdadban öngyilkos merénylő robbantott: a merényletben hatan meghaltak, tizenhárman pedig megsebesültek, köztük az iraki belügyminiszter-helyettes is.
Irán a hét végén kategorikusan visszautasította azokat az amerikai vádakat, amelyek szerint Ahmed Csalabi iraki politikus Irán javára kémkedett volna. A teheráni külügyi szóvivő szerint e vádak minden alapot nélkülöznek, csupán arról van szó, hogy az amerikaiak így próbálják ködösíteni egyre növekvő iraki gondjaikat, amelyek egyoldalú, mások véleményét figyelmen kívül hagyó politikájuk következménye. A vádakat visszautasította Csalabi is.



Megsérült Bush. Leesett kerékpárjáról és könnyebben megsérült George W. Bush amerikai elnök szombaton a Texas állambeli crawfordi birtokán – közölte a Fehér Ház. Az ötvenhét éves elnök szombat délután 27 kilométeresre tervezett kerékpártúrája során a 25. kilométer után, egy domboldalon lefelé haladva esett le a kerékpárról, miután az megbillent az eső által feláztatott talajon – közölte a fehér házi szóvivő. Az elnök kisebb horzsolásokat és karcolásokat szenvedett az állán, felső ajkán, orrán, jobb kezén és a két térdén. Bush orvosa az elnökkel volt, amikor a baleset történt, kitisztította a sebeit és közölte, hogy az elnök jól érzi magát. Bush a tervek szerint hétfőn este tart televíziós beszédet iraki stratégiájáról a június 30-i hatalomátadás előtt. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.