Tavaly októberben határozták el, és idén januárban léptették életbe az Európai Unió országaiban az energiaadót – ezzel az áram, a gáz, a fűtőolaj, a szén és a távfűtés éppolyan jövedéki termékké vált, mint a cigaretta vagy az alkohol. A környezetvédelmi célú intézkedés bevezetésére a frissen csatlakozó országok átmeneti mentességet kaptak, de ezt Magyarország nem terjesztette ki a közüzemi szolgáltatókra, az energiakereskedőkre, a szabadpiaci vásárlásra feljogosított fogyasztókra, amelyek már az év eleje óta az uniós minimálszint fölött adóznak: a földgáz után gigajouele-onként 56, az elektromos áram után pedig megawattóránként 186 forintot kell befizetniük az államkasszába.
Az energiaadót legkésőbb három év múlva a magyar kisfogyasztóknak is meg kell fizetniük. Az Európai Unió illetékes bizottsága ugyan arról határozott, hogy a frissen csatlakozott országok any-nyi könnyítést kaphatnak a gazdaságukat, versenyképességüket hátrányosan érintő adónem bevezetése alól, hogy az előírt szintet fokozatosan is elérhetik. A magyar háztartásoknak a lakótelepi távfűtés, az áram, a gáz, illetve a szén esetében 2007-re az uniós adó felét, 2010-re pedig teljes egészét meg kell majd fizetniük.
A Bruxinfo adatai szerint az unióban jelenleg az elektromos áram után a megawattóránként minimálisan egy eurót, egy gigajoule fűtőértékű gáz vagy szén felhasználása után pedig harminc eurocentet kell adózni. Jelenlegi árfolyammal számolva ez azt jelenti, hogy Magyarországon legkésőbb bő két és fél esztendő múlva a lakossági villanyár megawattóránként 125, a gáz és a szén ára gigajoule-onként mintegy 37 forinttal már biztosan drágul.
Mivel a felzárkózás többlépcsős is lehet, elképzelhető, hogy már jövőre vagy 2006-ban rárakódik valamennyi jövedéki adó, és szakértők azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy ennél jóval nagyobb lesz az adó szintje, hiszen az EU csak a minimumértékekről rendelkezik, maximumról azonban nem.
Brit reprivatizáció. Öt, az 1990-es években privatizált energetikai társaság aranyrészvényeit vásárolja vissza a brit kormány. A lépés mögött az ellátásbiztonság garantálása és az árak visszafogása áll. Az aranyrészvény birtokában az állam határozhat a részvények értékesítéséről, a létesítmények leállásával vagy egyéb átalakításával kapcsolatos döntésekről.
