Ukrán csalók és barátaik

Helyes vagy nem helyes, felvállalják vagy sem az érintettek, de tény: az MSZP-nek és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségnek vannak partnerszervezetei a határon túl. Ha nem is lehet egyértelműen leosztani a szomszédos országokban élő magyarok képviseleteit az anyaországi politikai paletta szerint, az azért nehezen tagadható, hogy például a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a szocialistákkal tartja fontosnak az állandó egyeztetést, a Tőkés László és Szász Jenő nevével fémjelzett erdélyi szervezetek viszont a polgári pártot tekintik szövetségesüknek. Kárpátalja esetében a kép jóval tisztább – és megdöbbentőbb egyben.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a mai Ukrajna területén élő magyar kisebbség 1989-ben alakult első s máig legnagyobb súlyú megyei szintű társadalmi-érdekvédelmi szervezete, amelynek több mint harmincezer bejegyzett tagja van. A Kovács Miklós vezette szervezet programjában a nemzetiségi önigazgatás megteremtése a cél, amit a kisebbségi önkormányzat vagy területi autonómia megteremtése útján kíván elérni. A KMKSZ a kárpátaljai magyarság egyetlen olyan politikai szervezete, amely aktív politikai szerepet vállal, a magyarságot érintő minden kérdésben állást foglal, nemcsak követi az eseményeket, hanem tevékenyen igyekszik bekapcsolódni azok alakításába. A KMKSZ-t irányító politikusok még a rendszerváltó időszakból állnak baráti, bajtársi viszonyban a Fidesszel, az azonos gondolkodás és a közös ügy kétségtelenül megalapozta a hosszú távú együttműködést. Ez utóbbi az elviselhetetlenségig zavarta a szocialistákat, így két évvel ezelőtti hatalomra jutásuk után azonnal elkezdték kitalálni a KMKSZ ellenszervezetét. Meg is találták a Gajdos István-féle Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségben (UMDSZ). Azóta – függetlenül a kárpátaljai magyarság túlnyomó többségének véleményétől – az UMDSZ lassan, de biztosan rátelepszik minden olyan területre, ahol anyaországi pénzek jelennek meg. A Gajdos István vezette formáció igencsak rövid idő alatt az MSZP kárpátaljai partnerszervezetévé nőtte ki magát, anélkül, hogy a helyi magyar közösség többségének bizalmát élvezné.
Az UMDSZ valódi arcát jól tükrözik az utóbbi két esztendő főbb történései. 2002 tavaszán parlamenti választásokat tartottak Ukrajnában. A kárpátaljai 72-es körzetben nagy küzdelem alakult ki a szavazólapon elsőként szereplő Gajdos István, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, a kormányzó Ukrán Szociáldemokrata Párt tagja és jelöltje, valamint a harmadikként feltüntetett KMKSZ-elnök, Kovács Miklós között. A szavazólapon másodikként megjelent egy Kovács Miklós Ivanovics nevű jelölt. Ő volt az ál-Kovács, akit az ukrán szociáldemokraták függetlenként indítottak azzal a nemes céllal, hogy megtévessze a magyar szavazókat. Még a választások előtt kilenc települést csatolt el az ukrán központi választási bizottság a 72-es számú beregszászi egyéni választókerülettől. Nyilván nem véletlenül, éppen azokat a településeket csatolták el, ahol 1998-ban a KMKSZ elnöke elsöprő többséggel nyert. A látványos manipulációk ellenére Kovács Miklós győzött. És akkor újra útjára indult a kijevi gépezet: az előzetes eredményeket követően a kerületi választási bizottság megsemmisítette négy szavazókörzet választási eredményeit, s így Gajdos Istvánt sikerült kihozni győztesnek. A kijevi legfelső bíróság természetesen elutasította Kovács Miklós keresetét. Ilyen körülmények után jutott ukrán szociáldemokrata színekben a magát magyarnak valló Gajdos István a kijevi parlament padsoraiba. Ugyanakkor a nyilvánvalóan elcsalt választás végeredményére hivatkozott a Medgyessy-kormány, amikor Gajdost is meghívta a Magyar Állandó Értekezletre, annak ellenére, hogy az UMDSZ elnöke ukrán párt jelöltjeként győzött.
Az idei év elején a helyhatósági törvényt vette célba a kijevi vezetés. Az április elején elfogadott új jogszabály értelmében a járási, valamint megyei alárendeltségű városi és a megyei tanácsokba úgy kerülhetnek be a képviselők, mint a parlamentbe, azaz az adott választásokon három százalékot elért országos pártok helyi listáján. Mint azt Brenzovics László KMKSZ-elnök a Kárpátalja című hetilapban írta, a nemzeti kisebbségek érdekképviseleti szervezetei jogi státusuk szerint nem pártok, hanem társadalmi szervezetek, így elesnek a jelöltállítás jogától, amivel az előző törvény szerint még rendelkeztek. Az ukrajnai választási rendszer átalakítása nemcsak a választott testületekből zárta ki a magyar közösség képviselőit, hanem azt is lehetetlenné tette, hogy bármelyikük választásokon bizonyíthassa legitimitását. Az összképhez az is hozzátartozik, hogy az új törvény nem teszi lehetővé anyanyelvű szavazócédulák használatát helyi szinten sem. Az UMDSZ elnöke ugyan próbált némi változtatást eszközölni a tervezetben, elképzeléseit azonban lesöpörték az asztalról. A szociáldemokraták által kezdeményezett módosítás végső formáját – szófogadó pártkatonaként – Gajdos István is megszavazta.
S ha már választási csalással kezdtünk, zárjuk is a kört azzal. Munkács városa (a lakosság mintegy tíz százaléka magyar) az utóbbi években azon ritka ukrajnai települések közé tartozott, ahol látványos fejlődés történt. A munkácsi vezetés évek óta az ellenzék soraiból került ki, a jobboldali Mi Ukrajnánk párt adta a polgármestert is. Egészen az áprilisi időközi megméretésig, amikor is az ukrán baloldal megelégelte az ellenzék sikerét, és offenzívába lendült. A szociáldemokraták az UMDSZ támogatásával egy magyar származású polgármesterjelöltet indítottak. A KMKSZ ugyanakkor az ellenzéki Mi Ukrajnánk jelöltje mellett tette le voksát. Sajtóbeszámolók szerint a szavazóhelyiségek bezárását követően szervezett csoportok több szavazókörzetbe is betörtek, ahol éppen akkor számolták a voksokat. Számos esetben tettlegességre is sor került. Az előzetesen az ellenzék által összesített választási eredmények szerint Viktor Baloga, a Mi Ukrajnánk jelöltje nyerte a választásokat, megközelítőleg hatezer szavazat előnnyel. Ezt az eredményt jelezték az exit poll felmérések is. Csakhogy a hivatalos adatok éppen fordított arányokat mutattak. Az ellenzék tiltakozása ellenére még a választások másnapján megtartották a munkácsi városi tanács rendkívüli ülését, melyen kihirdették a választások eredményét; Nuszer Ernő, az új polgármester le is tette a hivatali esküt. Az ügy azonban nem zárult le ezzel, az EBESZ megfigyelőinek jelentése alapján a szervezet parlamenti közgyűlésének elnöke, Bruce George levélben kérte az ukrán államfőt, hogy vesse latba tekintélyét a munkácsi választáson történtek kivizsgálása érdekében.
Aligha fér kétség hozzá, Munkácson ugyanúgy csalás történt, mint két évvel ezelőtt a kárpátaljai 72-es körzetben. A csalók oldalán – vagy éppenséggel a törvénytelen eljárás haszonélvezőjeként – mindkét alkalommal feltűnik az MSZP fiókszervezeteként működő UMDSZ. A másik térfélen a baloldali hatalom állandó gáncsoskodásai ellenére is aktív és a magyarok körében népszerű KMKSZ áll, vállaltan együttműködve a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséggel. Ilyen egyszerű a képlet Kárpátalján.