Legutóbbi ülésükön az EU bel- és igazságügyi miniszterei elfogadták a mediterrán termékek támogatási rendszeréről rendelkező csomagot és azzal együtt azt a jogszabályt, ami az új tagállamok tejtermelőinek árkompenzációként az uniós szint 85 százalékának megfelelő direkt támogatást tesz lehetővé, mégpedig úgy, hogy az új tagok saját forrásból az eredeti 30 helyett további 30 százalékkal kipótolják a tejtermelőiknek járó közvetlen kifizetéseket, amihez még hozzájárul a 25 százalékos közvetlen uniós támogatás is. A termelők tejkvótaalapú támogatásainak színvonala tehát már az idén eléri az uniós támogatási szint 85 százalékát. Mivel a közösségi forrásból finanszírozott direkt kifizetések 2006-ig évente öt százalékkal, utána pedig tíz százalékkal nőnek, a tejtermelők 2007-ben érhetik el a százszázalékos támogatottsági szintet, igaz, ebből 60 százalékot saját adófizetőik állnak majd. A tizenötök ezzel elismerték, hogy az új tagállamok jogosan panaszkodtak amiatt: az EU ugyanazokat a szabályokat akarja a tejszektorban alkalmazni, mint máshol, holott a reform végeredménye jelentősen eltér attól, amit a csatlakozási tárgyalások lezárásakor sejteni lehetett. A gesztus egyetlen fillérjébe sem kerül az EU-nak, hiszen az új tagállamok kormányai a saját zsebükbe nyúlnak majd mélyebben, ha erre egyáltalán képesek lesznek. Az uniós költségvetésben ugyanis egyszerűen nincs meg a fedezet a pluszkiadásokra. Becslések szerint, 60 százalékos árkiegészítéssel számolva, még így is literenként 40-50 fillérrel kevesebb a pénz, mintha az uniós termelőkhöz hasonlóan 100 százalékos kompenzációt kapnának a magyar termelők. Hazai illetékesek szerint ez a döntés nem váltja ki az eredeti követelést, ami 100 százalékos uniós tejár-kiegészítésre vonatkozott.
Sirman Ferenc, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, a lehetőség kvótaliterenként 50 fillér pluszt jelent, ami „jól jön”, de érdemben nem befolyásolja a tejpiacot. Gondot okoz a lengyel tej és sajt, és a szlovák tej. Olyan hatást gerjesztenek, mintha beszerzési ár alatti értékesítésről lenne szó egy nagy láncban. Nem ez történik: „annyi”, hogy azokat a termékeket a hazaitól eltérő árszínvonalon kínálják.
Túlkapás. Egy uniós bizottsági rendelet szeptembertől megtiltaná az április 30. előtt gyártott fagyasztott élelmiszerek – főként baromfitermékek – uniós eladását. A Világgazdaság információi szerint Magyarország várhatóan tiltakozást jelent be Brüsszelben a rendelet miatt, de a Külügyminisztérium egyelőre még csak tájékozódik az ügyben. A minisztérium számításai szerint a hazai baromfiexport mintegy 25 százalékát befolyásolhatja a döntés, vagyis 75–100 millió eurónyi termék kiszállítását akadályozhatja. (D. Z.)
