A japán tornatanár

2004. 06. 19. 16:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Körhinta, Hannibál tanár úr, A Pál utcai fiúk, 141 perc a befejezetlen mondatból, Magyarok, Az ötödik pecsét. Egy komoly életmű talán legfontosabb állomásai. Fábri Zoltán 1952-ben készítette első filmjét, 1983-ban az utolsót, és tíz esztendeje, 1994-ben halt meg. Munkái a nemzeti köztudat részét alkotják; ez talán megóvja a felejtéstől, mely számos pályatársának jutott osztályrészül. Micsoda klasszikusok és micsoda színészek. Törőcsik Mari, Soós Imre, Sinkovits Imre, Benkő Gyula, Szendrő József, Őze Lajos – csak néhány név a teljesség igénye nélkül. És Latinovits Zoltán utolsó filmszerepe! A Szemüveges, ahogy a Szőkének (Nagy Gábor) magyarázza, hogyan kell megtörni egy embert. És micsoda jelenetek még. A tánc a Körhintában, Bessenyei a Dúvadban lovon, egy komplett kossal a nyakában, Szabó Ernő mint Nyúl Béla az amfiteátrumban.
Fábri Zoltán képzőművésznek indult, filmrendező lett az egyszerre borzalmas és szánalmas korban, élete végén megint csak festett, mint Kuroszava vagy Fellini. Volt, aki előbb feladta, Sarkadi, Soós Imre és még sokan. Fábri nem volt hőstípus, sem szuicid alkat, „csak” rágta magát rendesen, szem volt a láncban, no. Marx József írt most róla egy könyvet, nagylélegzetűt. Nem filmbarátok kiskönyvtárát, oda van téve rendesen, komoly monográfia, sok fotográfia és korrajz, háttér, anekdoták, ahogy kell. Marx ott volt, közelről látta, így persze könnyű, mondhatnánk. Mit mond erre a szerző? „Talán nem kell bővebben magyarázni, hogy miért nehéz feladat megrajzolni egy olyan filmrendező pályaképét, aki életútja során többször is megkötötte a fausti alkut a hatalommal, a kollégákkal, röviden: a körülményekkel.
Ugyanakkor nem tetszett neki az a világ, amely körülvette. Ezért olyan maszkokat öltött – például a végtelenül naiv ember maszkját –, amelyek szándéka szerint távol tartották volna tőle az őt körülvevő „nemszeretem-világot”.
Amikor utoljára láttam, halála előtt nem sokkal a Balaton-felvidéken, már nem volt „japán tornatanár” (így hívta a szakma), nem volt maszk. Rendkívül barátságos volt, és csak festett.
(Marx József: Fábri Zoltán. Vince Kiadó, Budapest, 2004. Ára: 3495 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.