Az EPP megerősítette vezető pozícióját

Az európai parlamenti választások történetének legalacsonyabb választási részvétele és a kormányon lévő pártok „megbüntetése” – elemzők gyakorlatilag így foglalják össze a választási maraton fő jellemzőit. Az Európai Parlament legerősebb frakciója a továbbiakban is az Európai Néppárt.

A spanyolok és a görögök kivételével az európai szavazók többsége – kisebb-nagyobb mértékben ugyan – az éppen hatalmon lévő kormányok megbüntetésére használták fel a voksaikat. Spanyolországban és Görögországban a kormányzó szocialisták, illetve konzervatívok vitték el a pálmát, igaz, ezek a pártok alig néhány hónapja kerültek csak hatalomra. Az új tagállamokban összességében az ellenzéki pártok nyújtottak jobb teljesítményt. A választási részvétel azonban minden eddiginél alacsonyabb volt. Míg a régi tagállamokban a választásra jogosultak 47, addig az új tagországokban alig 28 százaléka járult az urnákhoz. Az Európai Bizottság szóvivője aggasztónak nevezte az alacsony részvételi arányt az új tagországokban.
Az Európai Parlamentben egyébként továbbra is a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) adja a legnagyobb képviselőcsoportot 247–277 képviselői hellyel a 732 fős Európai Parlamentben. Ezt alapvetően a német konzervatív pártok nagy sikerének, az olasz kormánypártok viszonylag jó szereplésének, valamint a közép-európai konzervatív erők (köztük a Fidesz és az MDF) jó eredményeinek köszönheti. Ennek ellenére az EPP vezetését alighanem kellemetlenül érinti a frakcióhoz tartozó brit konzervatívok jelentős visszaesése, s az, hogy a Franciaországban meglepően jól szerepelt centrista UDF vezetője, Francois Bayrou vasárnap este bejelentette, 11 képviselőjük elhagyja majd az EPP-t, hogy megalakítsanak egy nagy, centrista, Európa-párti csoportot.
Mindenesetre az előbb említett előrejelzés a liberálisokat csak a harmadik helyre teszi az Európai Parlamentben, messze a második helyre kerülő szocialisták mögé. (A szocialisták 189–209, a liberálisok pedig 54–70 helyre számíthatnak a választási eredmények alapján – a negyedik erő pedig a zöldek csoportja lehet 39–49 mandátummal.) A mostani európai parlamenti választásoknak még egy érdekes fejleménye van: az euroszkeptikus erők előretörése. Nagy-Britanniában például a konzervatívok visszaesését alapvetően az okozta, hogy a brit EU-tagság feladását hirdető Függetlenségi Párt (UKIP) az eddigi 3 helyett most 18 mandátumot szerzett. Svédországban pedig az EU-ellenes, kifejezetten a vasárnapi választásra létrehozott Júniusi Lista nevű párt a szavazatok csaknem 15 százalékát kapta.
Nyitott kérdés még, hogy hova ülnek majd a radikális nemzeti Lengyel Családok Ligája (10 mandátum), valamint az Andrzej Lepper nevével fémjelzett populista Önvédelem (7 mandátum) képviselői. Azt sem tudni még, hogy a brüsszeli leleplezéseivel elhíresült osztrák Hans-Peter Martin és a – szintén a korrupcióellenes harcot a zászlajára tűző – holland Paul van Buitenen merre folytatja tovább. Meglehetősen nagy tehát azoknak a képviselőknek a száma, akikről még nem tudni, hogy melyik frakcióban foglalnak majd helyet (vagy egyáltalán csatlakoznak-e valamelyik politikai csoporthoz). Alighanem azonban igaza lesz az európai liberálisok vezetőjének, Graham Watsonnak, aki úgy fogalmazott, hogy feltehetően egy „nagyon izgalmas parlament” van alakulóban.