A költségvetési hiány, valamint a külső egyensúlyi helyzet változékonysága miatt hazánk kockázati kilátásainak javulása egyelőre csak a rövid távú befektetéseknél tapasztalható – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett jelentése. A jelenlegi kedvezőtlen gazdasági tendenciák, valamint a közép- és hosszú távú befektetői kilátások bizonytalansága miatt a jegybank nem csökkentette tegnap a közép-kelet-európai régióban kiugróan magasnak számító alapkamatot, melynek mértéke így továbbra is 11,5 százalékos maradt. A folyó fizetési mérleg jelentős hiányának fennmaradása kedvezőtlen jelzés lehet a külföldi befektetők számára, s növelheti hazánk stabilitási kockázatát – állapítja meg a jelentés, mely hangsúlyozza: a költségvetési hiány csökkentése kulcsfontosságú a felborult külső egyensúly helyreállítása érdekében.
Auth Henrik alelnök a jegybank tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: az alapkamat mérséklésének feltétele, hogy tovább javuljon a magyar gazdaság megítélése, és kedvezőbb legyen az államháztartás helyzete. Auth Henrik szerint tovább kell folytatódnia a költségvetés konszolidációjának is, mivel az MNB úgy látja, hogy év végén az államháztartás GDP-arányos hiánya elérheti az 5,2–5,3 százalékot.
A befektetői bizalom távolmaradása számos kedvezőtlen hatást gyakorol a magyar gazdaságra. Elemzők szerint nem kedvez hazánk megítélésének, s az instabilitás képét adja a külpiac felé az, hogy jelenleg ilyen magas a jegybanki alapkamat. A Kopint-Datorg gazdaságkutató intézet jelentése megállapítja: a magas kamatszínvonalnak növekedéskorlátozó hatása van, ezen kívül az államháztartás finanszírozását is jelentősen megdrágítja. Mint ismert, hazánk – az előirányzott 720 milliárd forint helyett – majdnem 900 milliárd forintot kénytelen idén adósságszolgálatra, illetve kamatfizetésre fordítani. A megemelkedett kamatkiadásokon túl a Pénzügyminisztérium legutóbbi előrejelzése immár 59,4 százalékos eladósodottságot prognosztizál az idei évre, s ez az érték mindössze fél százalékkal marad el az Európai Unió (EU) által meghatározott hatvanszázalékos maximumtól. Az EU-hoz most csatlakozott közép- és kelet-európai országok közül jelenleg hazánknak legnagyobb az eladósodottsága.
Heim Péter, az ÁB-Aegon vezető elemzője az alapkamat alakulásával kapcsolatban az MTI-nek hangsúlyozta: a folyó fizetési mérleg masszív hiánya mellett az idei GDP-arányos államháztartási hiány nagysága sem megnyugtató. Az elemző számításai szerint az első félévi büdzséhiány a tervezettnél 160 milliárd forinttal kedvezőbben, a második félévi viszont 360 milliárddal kedvezőtlenebbül alakul. Így összességében 200 milliárddal nagyobb lesz a deficit, ami már 5,5 százalékos GDP-arányos hiányt jelent – figyelmeztetett Heim Péter.
Mint ismeretes, a monetáris tanács tavaly novemberben döntött a kelet-közép-európai régióban kiemelkedően magasnak számító jegybanki alapkamatról. A testület a döntését akkor azzal indokolta, hogy a külföldi befektetők elbizonytalanodtak, aminek az államháztartás magas deficitje és a folyó fizetési mérleg emelkedő hiánya volt az oka.
Tetőzik az infláció? A magyar kormány által az idei évre meghatározott, 4,6 százalékos GDP-arányos deficit elérése nem reális újabb intézkedések nélkül – állapítja meg a Morgan Stanley befektetési bank magyar gazdasággal foglalkozó legfrissebb jelentése, mely hangsúlyozza: a további megszorításokhoz jelentős politikai kockázat kapcsolódik. A vezető bankház tanulmánya szerint hazánkban 7,3 százalékkal júniusban tetőzik az infláció. A jegybanki alapkamattal kapcsolatban a pénzintézet arra hívja fel a figyelmet, hogy a kamat alakulására érdemi hatással lehet a költségvetési deficit alakulása, illetve a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése.
