Az év üzletének tekintett Postabank-privatizáció és az ezáltal létrejött jogi fúzió számos kérdést vet fel nemcsak a pénzintézet, hanem a posta jövőjével kapcsolatban is. Ellentétben az adásvétel nyélbeütésekor tett ígéretekkel, a Postabanknak az Erste Bankba történő beolvadásával együtt eltűnik a Postabank név a magyar hitelintézeti piacról, és az Erste Bank Hungary Rt. teljes mértékben jogutódjává válik a korábban állami tulajdonban lévő pénzintézetnek. A tranzakció révén jelenleg a legfőbb nyereséget garantáló pénzforgalom kiszervezése van napirenden, ugyanakkor a posta önmagában a levél- és csomagforgalom ellátásával nem tud eredményesen működni, a klaszszikus tevékenységét is csak a postai pénzforgalom fenntartásával képes elvégezni.
Kalmár István, a Magyar Posta Rt. korábbi elnök-vezérigazgatója a jogi fúzióval kapcsolatban a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy amennyiben kiszervezik a vállalat pénzforgalmi tevékenységét, gazdaságilag összeomolhat a posta. Kalmár István emlékeztetett: a Postabankot lényegesen kevesebb pénzért adta el a közelmúltban az állam, mint amennyibe a pénzintézet konszolidációja került. A volt vezérigazgató szerint a privatizációt megelőzően a pénzintézet egy nagy nemzeti vállalatot segítette bevételeivel, míg most az Erste Bank határozza meg, milyen mértékben kívánja igénybe venni a Magyar Posta szolgáltatásait, és azt is a külföldi tulajdonban lévő társaság dönti el, hogy ezekért a szolgáltatásokért mennyi pénzt hajlandó fizetni.
Mint ismert, az Erste Bank 101 milliárd forintért vásárolta meg a Postabankot, az adásvételt a tavalyi év legsikeresebb üzletének minősítette az ÁPV Rt., amely számos kitüntetést is adományozott a pénzintézet privatizációját végző állami alkalmazottaknak. Az értékesítést előkészítők munkájának elismeréseként az ÁPV Rt. összesen nyolcvanmillió forintot fizetett ki a Postabank felső vezetői részére. A pénzintézet teljes vételára az ÁPV Rt.-hez folyt be, a privatizációs ügynökség a sikerdíj rendezése után kilencvenmillió forintot utalt át a Magyar Posta Rt.-nek, a fennmaradó összeget pedig az államkasszába fizette be – tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium, hozzátéve: az átutalt összeg után a posta megfizette a társasági adót, majd – a vállalattól történt tőkekivonás következtében – a fennmaradt bevétel döntő részét átutalta a központi költségvetésnek.
A privatizációs sikerdíj pontos összegéről a minisztérium nem nyilatkozott, azonban az ÁPV Rt. korábbi közleménye alapján anynyit tudni lehet, hogy az árbevétel arányában meghatározott jutalékot – a privatizációs intézet által tavaly aláírt tanácsadói szerződés értelmében – a Várszegi Gábor Fotex-tulajdonos érdekeltségébe tartozó Concorde Értékpapír Rt. kapta.
Hozzávetőleg 300 kisrészvényes pereskedik Postabank-ügyben. A kisrészvényesek a magyar állammal szemben folyamatban lévő perekre hivatkozva a fúzió elhalasztását kérték. A Postabank Rt. öt forint névértékű részvényeinek azok a tulajdonosai, akik 1998 óta részvényeik piaci értéken történő állami megvásárlásáért perelnek, azt javasolták: a bankfúziót halasszák el addig, ameddig a kisrészvényesi perek jogerősen le nem zárulnak.
Andrij Kovalenko: A harmadik világháború már zajlik
