Kádár és Münnich bűntársait keresik

Kádár János és Münnich Ferenc nem kizárólagos elkövetői voltak a Nagy Imréék deportálásával elkövetett háborús bűntettnek, ezért az ő haláluk miatt csak velük szemben lehetett volna megszüntetni a nyomozást – érvelt a Deport ’56 abban a panaszban, amelyet az ORFK határozata ellen nyújtott be.

Panasszal élt az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (Deport ’56) az ORFK Bűnügyi Főigazgatósága Vizsgálati Főosztályának azon határozata ellen, amely megszüntette az eljárást Nagy Imre és társainak Romániába történő deportálása miatt indított nyomozás ügyében – derül ki a szervezet közleményéből. Nagy Imréék deportálásával kapcsolatban először bűncselekmény hiányára hivatkozással szüntették meg a nyomozást, a mostani megszüntető határozat az elkövetők halálával magyarázza ezt, „azzal az indokolással, hogy az elkövetéssel gyanúsítható Kádár János és Münnich Ferenc már nem él”. A szervezetnek az az álláspontja, hogy továbbra is tévesen minősítik Nagy Imréék elhurcolását internálásnak, mert valójában deportálás történt, ami a genfi jog szerint háborús bűntett. Továbbá, Kádár János és Münnich Ferenc nem kizárólagos elkövetői voltak a deportálásokkal elkövetett háborús bűntettnek, ezért az ő haláluk miatt csak velük szemben lehetett volna megszüntetni a nyomozást.
A Nagy Imre-per vonatkozásában a Deport ’56 szerint a határozat tévesen említi, hogy Nagy Imréék 1957. április 14-i hazaszállításuk után már nem tartoztak a Genfi Egyezmény hatálya alá, mivel kikerültek a megszálló idegen hatalom hatalma alól. A genfi jog értelmében nemcsak azok minősülnek védett személynek, akiket a megszálló hatalom fogva tart, hanem a megszállott területen élők is.