Szimbolikus jelentőségű a mostani szavazás, hiszen először fordul elő, hogy egyszerre – még ha nem is egy napon – szavaznak a huszonöt tagállamban, és első alkalommal dönthetnek az Európai Parlament összetételéről a tíz frissiben csatlakozott államban, így Magyarországon is. A négy napig tartó választássorozaton hozzávetőlegesen 350 millió szavazásra jogosult járulhat majd az urnákhoz (India után egyébként – mutatnak rá megfigyelők – ez a világ második legnagyobb szavazóközössége). Mindazonáltal a felmérések azt mutatják, hogy a mostani szavazáson még kevesebben mehetnek el szavazni, mint az 1999-esen, ahol a választópolgárok alig 49 százaléka tartotta fontosnak, hogy leadja voksát. Az európai parlamenti választások a jelek szerint a legkevésbé a cseheket hozták lázba, ahol a közvélemény-kutatások szerint csupán minden ötödik polgár kíván szavazni, de hasonlóan alacsony részvételi arányra számítanak Szlovákiában (27 százalék) és Észtországban (26 százalék) is.
A sort egyébként csütörtökön Nagy-Britannia és Hollandia nyitja meg, majd pénteken az írek és a csehek következnek. Szombaton Olaszországban, Lettországban és Máltán szavaznak, a befejező nap, vasárnap pedig az Európai Unió többi 18 országában, köztük Magyarországon nyitnak ki a szavazóhelyiségek. A végeredmények nyilvánosságra hozatalával azonban meg kell várni, míg az utolsó szavazóurnát is lezárják, legkorábban tehát vasárnap este tíz órakor derülhet ki, hogy miként voksoltak a polgárok. Így akarják ugyanis elkerülni, hogy az egyes tagállamok választási eredményei befolyással legyenek a többi ország polgáraira.
Hollandia ugyanakkor már korábban bejelentette és tegnap újfent megerősítette, hogy az Európai Bizottság minden ellenkezése dacára már csütörtökön este közzéteszi az európai parlamenti választások első részeredményeit. A holland belügyminisztérium szóvivője szerint nézeteltérés van Hága és Brüsszel között egy 1976-os választási szabályzat 2002-es módosításának értelmezésében. Az 1976-os döntés még azt hangsúlyozta, hogy a szavazatok összeszámlálása csak akkor kezdődhet meg, ha minden szavazóhelyiséget bezártak. A módosítás viszont arról rendelkezik, hogy az egyes államok csak az összes urna lezárása után hozhatják nyilvánosságra hivatalos formában a választások eredményeit. Hágai belügyi illetékesek mindenesetre tegnap közölték, hogy „a választás lezárása után jöhet a választási ünnep órája”. A britek, habár nem akarják idő előtt nyilvánosságra hozni az eredményeket, kérdés, mennyire lesz kedve ünnepelni Tony Blair kormányzó Munkáspártjának vagy éppenséggel az ellenzéki konzervatívoknak. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy mind jobban előretör az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), mely nem kevesebbet akar, mint a szigetország kiválását az Európai Unióból. Az UKIP várhatóan a konzervatívok szavazóit szipkázza el, és nem kizárt, hogy akár húsz százalékot is elérhet a csütörtöki voksoláson.
Portugáliában mindeközben tragédia árnyékolta be a kampányzárót. Tegnap ugyanis szívrohamot kapott és elhunyt Antonio de Sousa Franco portugál politikus, volt pénzügyminiszter, aki pártjának listáját vezette a hét végén rendezendő európai választásokon. A legnagyobb portugál ellenzéki erő, a Szocialista Párt listavezetője egy Matosinhos nevű kis településen lett rosszul, amikor csúnya veszekedés robbant ki saját pártja helyi hívei között arról, hogy ki legyen a szocialisták polgármesterjelöltje a jövő évi helyhatósági választáson. A 61 éves politikust azonnal kórházba szállították, de az orvosok már nem tudták megmenteni az életét. A portugál politikai pártok bejelentették, hogy a gyász jeleként felfüggesztik az európai választási kampányt.
Szavazási nagyüzem. A négy napig tartó európai parlamenti választásokkal egy időben több uniós tagországban is különféle voksolásokat tartanak. Litvániában a szavazásra jogosultak vasárnap a jövendő államfő személyéről is döntenek. Luxemburgban az EP-szavazással egy időben parlamenti, Belgiumban pedig regionális választásokat tartanak. A csütörtöki voksoláson a britek nemcsak az Európai Parlamentbe delegálandó képviselőkről döntenek, de a szigetországban ekkor rendezik meg a polgármesteri és az önkormányzati voksolást is. A választások számát illetően azonban a csúcstartó valószínűleg Németország marad, ahol az európai voksoláson kívül mintegy fél tucat helyhatósági megmérettetést, Türingiában pedig tartományi választásokat tartanak. A Köln közelében található Strempt városkában vasárnap mini népszavazást tartanak az EU-alkotmányról. A német alkotmány egyébként nem teszi lehetővé, hogy országos referendumot tartsanak az alkotmányos szerződésről. Így természetesen a strempti szavazásnak sincs semmiféle kötelező ereje. A városka nyolcszáz választópolgára mégis legalább így dönthet arról, hogy akarják-e az uniós alkotmányt, avagy sem. (R. O.)
