Kompromisszum az ENSZ-ben

Franciaország megszavazza az ENSZ Biztonsági Tanácsában az iraki szuverenitás helyreállításáról szóló amerikai–brit határozattervezetet, mert „készítői figyelembe vették számos ellenvetését”. Michel Barnier francia külügyminiszter kijelentése után nem sokkal Pekingben közölték, Kína is üdvözöli a kompromisszumos határozattervezetet, így már szinte biztossá vált, hogy a BT megszavazza azt.

Hírösszefoglaló
2004. 06. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hosszas huzavona után egyetértésre jutott az iraki demokratikus állam megteremtését a nemzetközi jog keretébe foglaló határozattervezetről, amelynek elfogadásáról tegnap este lapzártánk után szavaztak. John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet, aki július elsejétől országa iraki nagykövete lesz, hétfőn este kitűnő határozatnak nevezte a többször is módosított szöveget. Washington a megegyezés érdekében igyekezett belefoglalni a tervezetbe a BT-tagok elvárásait. Günter Pleuger német ENSZ-nagykövet úgy ítélte meg, hogy az amerikai diplomácia „rugalmasságról és kompromiszszumkészségről” tett tanúságot.
Franciaország és Németország mindenekelőtt azt követelte, hogy az iraki ideiglenes kormány kapjon vétójogot a jelentősebb katonai-biztonsági támadó műveletek felett. A kialakult kompromiszszum szerint a bagdadi kormánynak nem lesz ugyan egyértelmű vétójoga, de az amerikai katonai parancsnokságnak egyeztetnie kell az iraki féllel a többnemzetiségű erők nagyszabású akciói előtt. A katonai együttműködés módozatait az a két levél fejti ki, amelyet Colin Powell amerikai külügyminiszter és Ijád Allávi kijelölt iraki kormányfő intézett a BT-hez. A két levelet függelékként a határozathoz csatolják, és így nemzetközi jogilag kötelező dokumentumnak számít majd.
A BT tagjai már korábban egyetértésre jutottak arról, hogy az amerikai vezetésű többnemzetiségű erő ENSZ-megbízatása automatikusan lejár, mihelyt beiktatják az új alkotmány alapján demokratikusan megválasztott iraki kormányt, amelyre 2005 végén, vagy legkésőbb 2006 elején kerül sor. A bagdadi kormány a határozat értelmében már előtte is bármikor kérheti a Biztonsági Tanácstól a többnemzetiségű erő mandátumának visszavonását. A határozat támogatásáról biztosítja a 2004. június 30-án hivatalba lépő ideiglenes kormányt, üdvözli, hogy ezzel véget ér a megszállás, megszűnik az ideiglenes koalíciós hatóság, s Irak visszanyeri teljes szuverenitását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.