Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hosszas huzavona után egyetértésre jutott az iraki demokratikus állam megteremtését a nemzetközi jog keretébe foglaló határozattervezetről, amelynek elfogadásáról tegnap este lapzártánk után szavaztak. John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet, aki július elsejétől országa iraki nagykövete lesz, hétfőn este kitűnő határozatnak nevezte a többször is módosított szöveget. Washington a megegyezés érdekében igyekezett belefoglalni a tervezetbe a BT-tagok elvárásait. Günter Pleuger német ENSZ-nagykövet úgy ítélte meg, hogy az amerikai diplomácia „rugalmasságról és kompromiszszumkészségről” tett tanúságot.
Franciaország és Németország mindenekelőtt azt követelte, hogy az iraki ideiglenes kormány kapjon vétójogot a jelentősebb katonai-biztonsági támadó műveletek felett. A kialakult kompromiszszum szerint a bagdadi kormánynak nem lesz ugyan egyértelmű vétójoga, de az amerikai katonai parancsnokságnak egyeztetnie kell az iraki féllel a többnemzetiségű erők nagyszabású akciói előtt. A katonai együttműködés módozatait az a két levél fejti ki, amelyet Colin Powell amerikai külügyminiszter és Ijád Allávi kijelölt iraki kormányfő intézett a BT-hez. A két levelet függelékként a határozathoz csatolják, és így nemzetközi jogilag kötelező dokumentumnak számít majd.
A BT tagjai már korábban egyetértésre jutottak arról, hogy az amerikai vezetésű többnemzetiségű erő ENSZ-megbízatása automatikusan lejár, mihelyt beiktatják az új alkotmány alapján demokratikusan megválasztott iraki kormányt, amelyre 2005 végén, vagy legkésőbb 2006 elején kerül sor. A bagdadi kormány a határozat értelmében már előtte is bármikor kérheti a Biztonsági Tanácstól a többnemzetiségű erő mandátumának visszavonását. A határozat támogatásáról biztosítja a 2004. június 30-án hivatalba lépő ideiglenes kormányt, üdvözli, hogy ezzel véget ér a megszállás, megszűnik az ideiglenes koalíciós hatóság, s Irak visszanyeri teljes szuverenitását.

Ez vár a magyar nyugdíjasokra 2025-ben – jó hír érkezett