Lovashadsereg

Megöl, lerohan, lemészárol, ellenség, háborúság, lefejez, kifoszt, csatasorba áll – a mongol törzsek diadalútját elbeszélő mű leggyakoribb kifejezései. Nem meglepő: az egymással torzsalkodó, egymást előszeretettel megkopasztó sztyeppi hordák egyesülésétől, Temüdzsin (későbbi nevén Dzsingisz kán) 1190-es fellépésétől Bagdad 1258-as megostromlásáig s tovább másból sem állt e nép történelme, mint hadjáratokból, ostromokból, megtorlásokból. Észak-Kínától a Kaukázuson, Anatólián át egészen Magyarországig és Kelet-Poroszországig tarolta végig a világot a nomád lovashadsereg, amely Dzsingisz hadászati lángelméjének, stratégiai érzékének köszönhetően egyszersmind a modern nyugati hadak előképévé vált. Aki ugyanis a hordákat fejetlenül tobzódó, félállati, brutális barbárokból összeverődött alkalmi bandának képzeli, legalább akkorát téved, mint Kína, India vagy az arab világ önhittségükben hatalmas vereséget szenvedő uralkodói.
A kalandos sorsú A mongolok titkos története című, a XIII. században keletkezett elbeszélő műből többek között azt is megtudhatjuk, miféle szigorú katonai szervezőelvek alapján sorozta be harcosait Dzsingisz kán a legyőzhetetlennek hitt mongol hadseregbe. S részben szakítva a nomád szokásjoggal, valójában a nomadizmus egyik utolsó elsöprő erejű hadjáratát indította meg a lenézett letelepültek világával szemben. De a „titkos történet” nem puszta hadtörténet: egyszerre krónika és szépirodalmi mű, a mongol ősköltészet foglalata, közmondások, néprajzi szokások, írmagostul megsemmisített pusztai népek katalógusa – és túl mindezen a mongol harci és bajtársi erkölcs, a vad, könyörtelen és nyugati szemmel sokszor becstelen nomád arisztokratizmus és féltudatos „nacionalizmus” aranykönyve.
A rejtélyes körülmények között, máig ismeretlen író tollából született história, amely számtalanszor menekült meg sorsszerűen a XX. századig a teljes megsemmisüléstől, a mitológiai eredettörténettől, Temüdzsin-Dzsingisz hatalmának aprólékos és ravasz kiépítésén át egészen a fiú, Ögödej kán bűnbánó szavaiig tekinti át a mongolok fölemelkedésének történetét. Aki végigolvassa a művet és Ligeti Lajos fordító gondos jegyzeteit, nem csupán az örökké bosszúszomjas, ravasz és zseniális kán arcélét ismerheti meg: túl a történetmondáson, erős asszociációs segítséggel ugyan, de betekintést nyerhet az ősmagyarság gondolkodásmódjába, lírai alkatába és harci szemléletmódjába is.
(A mongolok titkos története. Ford.: Ligeti Lajos és Képes Géza. Szerk.: Kara György. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. Ára: 3200 forint)