n Erdősi Csaba
Bár a zöldek a kezdetektől ellenezték a horvát tengerparttól Százhalombattáig vezető olajvezeték irányának megfordítását, a terv megvalósulását már biztosra vették a szakértők. A projektet a Jukosz olajtársaság azért találta ki, hogy szamarai kútjaiból az összekapcsolt Adria és Barátság vezetéken keresztül egyenest az Adriai-tenger partjáig, majd onnan hajókkal Amerikába szállíthasson. Az építkezést 2002 végén szerződésben határozta el Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Szlovákia, Horvátország és hazánk. Úgy tervezték, néhány éven belül évi 15 millió tonna kőolaj jut el Omasilijbe, melynek kikötőjét átépítik, hogy fogadni tudja a négyszázezer tonnás tankereket. A hat ország megállapodása ellenére a terv nem kapott egyértelmű támogatást. Horvátországban a zöldek vizsgálóbizottságot állítottak fel a környezeti hatások felmérésére, ennek nyomán az építkezés politikai kérdéssé vált. A horvát kormányzó párt végül úgy döntött, a tenger élővilágának kockáztatása, a halászat és a turizmus esetleges visszaesése több kárral járhat, mint amennyi haszon az olajszállításból adódik, ezért a múlt héten a szerződés felmondását kérő beadványt nyújtott be a parlament elé.
A tengeri olajszállításról már többször is bebizonyosodott, hogy beláthatatlan kockázatokkal jár. Egy-egy tankhajó balesete ökológiai katasztrófát okoz az érintett területen, de a vízi szállításnak vannak kevésbé látványos és közismert, ám hasonlóképpen káros hatásai is, főképp egy beltengeren. A tankhajók ugyanis nem közlekedhetnek üresen, ezért az olaj kieresztése után tengervízzel töltik fel a tartályaikat. A vizet azután, a belekerült növényekkel, állatokkal együtt, legközelebb ott engedik ki, ahol újra olajat tankolnak. Ez a gyakorlat oda vezetett, hogy a Fekete-tengerben elszaporodott egy olyan medúzafajta, amelynek ott nincs természetes ellensége – ellenben hihetetlenül gyorsan szaporodik, és minden élőlény ikráját, lárváját felfalja. A medúzák elleni védekezés módját sajtóhírek szerint egyelőre nem találják a szakértők.
Hiába állt fenn akár a nemzetközi rosszallás lehetősége is, az Adria– Barátság-projektből való horvát kilépés szándéka meglepő módon visszhangtalan maradt. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ez azonban nem igazán a környezeti veszélyek felismerésének, hanem a megváltozott politikai viszonyoknak köszönhető. Ha ugyanis rendeződik az iraki helyzet, az adriai kikötő Amerika szemében veszít jelentőségéből, az orosz kormány pedig a hatalmas adótartozást felhalmozó Jukosz kedvéért ilyen körülmények mellett nem fogja felemelni a szavát.
Kiszivattyúzzák a Prestige tartályait. Megkezdték a két évvel ezelőtt Spanyolország partjainál kettétört és elsüllyedt Prestige tankhajó tartályaiban maradt olaj kiszivattyúzását. A hajóból a balesetkor 77 ezer tonna olaj ömlött az Atlanti-óceánba. A távirati iroda közlése szerint a maradékot a tankerbe fúrt kis lyukakon keresztül távolítják el. A munkát nehezíti, hogy a roncs négy kilométeres mélységben fekszik.
