Nagy várakozás előzte meg a törökországi NATO-csúcstalálkozót, mivel az utolsó pillanatig kétségesnek tűnt, hogy az iraki helyzet kapcsán megosztott tagállamok végül elszánják-e magukat közös fellépésre az arab országban.
A magyar diplomácia is különös figyelemmel követte az eseményt megelőző folyamatokat, mivel a NATO fokozottabb szerepvállalása enyhítheti a magyar részvétel mandátumára vonatkozó hazai jogi követelményeket.
Az Isztambulban tárgyaló magyar vezetés messzemenően támogatta a NATO bekapcsolódását a megszállókkal együttműködő iraki biztonsági erők kiképzésében. Medgyessy szerint „Magyarország NATO-tagállamként szívesen segít az iraki biztonsági erők képzésében.” Hozzátette: „Nem gondoljuk azt, hogy ennek Magyarországon kell lezajlania, de például Jordániában magyar kiképzők jelen vannak. Képesek és készek vagyunk arra, hogy odaküldjünk további olyan erőket, amelyek segítenek a kiképzésben.”
Konkrét döntés született arról, hogy az afganisztáni biztonsági erőkben való részvételt tízezer főre növelik a Kabulon kívül dolgozó, úgynevezett tartományi újjáépítő csoportok létszámának bővítésével. Magyarország ebben az erőfeszítésben 120 katonával vesz majd részt egy kormányhatározat értelmében. A NATO ugyanakkor kivonul a Bosznia-Hercegovinában zajló misszióból, és azt az Európai Unióra ruházza át, ám nem lát lehetőséget koszovói csapatai létszámának csökkentésére.
A kordonokon kívül nem zajlott békésen a csúcstalálkozó, hiszen tüntetők kétezer fős csoportját könnygázgránáttal támadták meg a rendőrök.
Nigel Farage pártja a legnépszerűbb a brit keresztények körében
