Nem várt bonyodalmak az első napon

A 25 tagállam közül elsőként Hollandiában és Nagy-Britanniában járultak az urnákhoz tegnap a szavazók. Az EP-voksolás első napját beárnyékolhatja, hogy Hága idő előtt nyilvánosságra akarja hozni az eredményeket, a szigetországban pedig állítólag több tízezer szavazólap elveszett.

A csütörtöki választás egyik legnagyobb kérdése – az európai parlamenti képviselők megválasztásán túl – az volt, hogy Hollandiának és Nagy-Britanniának sikerül-e túlszárnyalnia az 1999-es negatív rekordokat. A legutóbbi európai megmérettetésen ugyanis ebben a két országban volt a legalacsonyabb a választási részvétel. Míg a britek 24, addig a hollandok 29,9 százaléka tartotta fontosnak, hogy leadja voksát.
Az egyébként bizonyos, hogy az alacsony részvételi arány az idei választáson mindkét országban az EU-szkeptikusok malmára hajtja a vizet. A voksolás előtti utolsó közvélemény-kutatások nem zárták ki, hogy a brit választóknak akár 19 százaléka a brit EU-tagság feladását nyíltan hirdető Függetlenségi Pártra (UKIP) adja le szavazatát; a csoport ezzel megelőzheti az örök harmadik liberális demokratákat. Egyes előrejelzések szerint a toryk támogatottsága a legutóbbi EP-választáson elért 36 százalékról akár 24 százalékra is visszaeshet,
a kormányzó Munkáspárt pedig 25-26 százalékra számíthat az előző 28 százalék után.
Megfigyelők szerint egyébként Hollandiában is előretörhetnek az EU-kritikus pártok, bár a kormányzó kereszténydemokraták és az ellenzéki szociáldemokraták fej-fej mellett haladnak, és várhatóan mindkét párt nyolc-nyolc mandátumot szerezhet meg a rendelkezésre álló 27-ből. Jan Peter Balkenende kormányfő ugyanakkor könnyen magára vonhatja Brüsszel haragját, mivel a holland kabinet korábban többször kijelentette, az Európai Bizottság ellenkezése dacára már péntekre virradóra nyilvánosságra hozzák az eredményeket, nem várva meg a többi országban zajló szavazásokat. Uniós illetékesek jelezték, amennyiben a hollandok nem változtatnak álláspontjukon, az Európai Bírósághoz fordulnak majd az ügyben. A világsajtó egyébként a Brüsszel–Hága közötti vitán kívül főként a választói érdektelenségről számolt be. A CNN például egy amszterdami étteremtulajdonost idéz, aki elmondja, hogy a voksolás nem nagyon hatja meg, és a szavazásnál sokkal fontosabbnak tartja a héten kezdődő foci Eb-t.
Nagy-Britanniában egyébként visszaélések gyanújának árnyékában kezdődött meg tegnap a voksolás (a britek az európai szavazáson kívül mindamellett Angliában és Walesben, valamint Londonban helyhatósági és polgármester-választást is tartottak). A visszaélési vádak forrása az idei választás egyik fő újítása, a postai voksolás volt. A kormány kísérletképpen, a legutóbbi európai voksolás katasztrofálisan alacsony részvételi arányát növelendő honosította meg négy észak-angliai térségben a kizárólagos postai szavazást. A 14 millió választót érintő kísérlet azonban káoszba fulladni látszott: tegnapi sajtójelentések szerint ugyanis több tízezer szavazólap elveszett a brit királyi posta útvesztőiben, akik pedig megkapták, azoktól – a tegnapi The Daily Telegraph szerint – egyes pártok nevében fellépő aktivisták több száz esetben kicsalták a lapokat, és „megfelelően” kitöltve feladták. A vezető konzervatív brit lap szerint a rendőrség két személyt már őrizetbe vett a vélelmezett visszaélések miatt, és további 60 gyanúsított kihallgatására készül. Charles Kennedy, a harmadik legnagyobb parlamenti erőt adó liberális demokraták vezére azt mondta a The Daily Telegraphnak, nem csodálná, ha az eredményekről – csakúgy, mint a legutóbbi amerikai elnökválasztás után – több hónapos bírósági huzavonát követően születne csak döntés.
Közben a dán Politiken napilap arról számolt be, hogy több EU-polgár akár kétszer is szavazhat az uniós voksoláson. Az újság több olyan, Dániában élő kettős állampolgárságú személyt mutatott be, akik két szavazási értesítőt kaptak: egyet saját országuktól, egyet pedig a választott lakóhelyük szerinti államtól. Így a lap szerint elvileg akár kétszer is leadhatják voksukat, noha ez választási csalásnak számít.
Az európai választás ma Írországban és Csehországban folytatódik. A vasárnapig tartó voksoláson a körülbelül 350 millió választásra jogosult 14 670 jelölt közül választhatja ki azt a 732 képviselőt, aki a következő ötéves ciklusban az Európai Parlament tagja lesz.