Románia a pálinkacsata győztese

Románia megnyerte a pálinkaháborút – ez derül ki a névhasználattal kapcsolatos külföldi tudósításokból. Az ügy érdekessége, hogy a pálinka elnevezés levédéséhez és hazai használatához az EU már hozzájárult. Úgy tűnik, a magyar kormány nem ágált ellene, hogy a Románia bizonyos régióiban előállított párlatok esetében használhassa ezt az elnevezést. A magyar Külügyminisztérium hallgat.

Bukarest megnyerte a pálinkaháborút – adta hírül múlt pénteken a BBC romániai tudósítója. Mindezt azzal kapcsolatban, hogy Románia sikeresen lezárta az agrárfejezet tárgyalásait az EU-val. A hírügynökség tudósítója a pálinka névhasználat körüli vitákat, s azok végkimenetelét ecsetelve a következőképp fogalmaz: Bukarest végre dicsekedhet, megnyerte a pálinkaháborút, miután Magyarország európai partnereit azzal irritálta, hogy az utolsó pillanatig ragaszkodott ahhoz: a pálinka elnevezést csak bizonyos romániai régiókban előállított gyümölcsitalok esetében használhassák. Ebből úgy tűnik, a magyar kormány már a tárgyalások elejétől kezdve beleegyezett abba, hogy egyes romániai régiók használják a pálinka elnevezést.
Ha ez így van, akkor a szakma minden eddigi törekvését fű alatt áthúzta a kormányzat. Magyarországnak ugyanis az uniós csatlakozási tárgyalások záró szakaszában sikerült elfogadtatnia, hogy a pálinka név kizárólag a Magyarországon előállított gyümölcs- és törkölypárlatok, valamint az Ausztria négy tartományában előállított kajszibarackpárlat megnevezésére legyen használható.
*
Hivatalos közlések is megerősítik, hogy az EU-ban átfogó védelemben részesül a pálinka – csak így, a magyar helyesírás szabályai szerint írva – elnevezés a Magyarországon gyártott, 100 százalékban gyümölcsből vagy törkölyből készülő párlatokra. Hasonló védelemben eddig csak három szeszes ital részesült az EU-ban: az olasz grappa, a német korn és a görög ouzo.
Mielőtt az unióval sikerült megegyeznünk a pálinka név levédésében, itthon is született egy új szabályozás, amelynek értelmében 2002. július elsejétől csak azt a szeszes italt lehet Magyarországon (és a csatlakozás után az EU-ban is) pálinka néven forgalomba hozni, amely 100 százalékban gyümölcs alapanyagból készül. A pálinka név Magyarország mellett az Ausztriában teljes mértékben gyümölcsből készített párlatokra is alkalmazható, de csak a barackpálinkára érvényes ez a rendelkezés.
A román Gardianul napilap írásából kiderül: Románia 13 szilvából készült szeszes italt és öt borfélét, borkülönlegességet ismertetett el az EU-val, s kapta meg rájuk a névhasználati védelmet, ráadásul az unió még a pálinka névhasználatát is elismerte. A védett terméknevek pontos listája, amelyeket az EU elfogadott, Románia esetében még nem került nyilvánosságra, de azt lehet tudni, hogy szomszédunk mely elnevezések esetében kérte az EU elismerését és védelmét. A román Mezőgazdasági Minisztérium által március végén elfogadott, földrajzi tájegységeket és névhasználati igényeket tartalmazó listájából kiderül, milyen igényeket küldött el Románia az EU-nak. Ebben a pálinkára vonatkozóan a következő nevek szerepelnek: Palinca de Bihor, Palinca de Zalau, Palinca de Ardeal, Palinca de Maramures, Palinca de Valea Vinului, Palinca de Mediesu Aurit, Palinca de Camarzana, Palinca de Oas, Palinca de Cilnau, Palinca de Cluj. Feltételezhetően az EU elfogadta mind a tíz fent említett pálinka névhasználatát.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tárgyal a kérdésről, de hogy pontosan kivel és miről, az egyelőre titok. Megírtuk: az FVM képviselői a pálinkakérdésről egyeztettek az igazságügyi és a külügyi tárca képviselőivel is, ahol az agrár- és az igazságügyi tárca álláspontja az volt, hogy nem szabad hozzájárulni, hogy más nemzetek is használhassák a pálinka elnevezést. A Külügyminisztérium azonban más álláspontra helyezkedett. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács levélben fordult az Európai Italgyártók Szövetségéhez, hogy ne engedélyezze a román palinca név levédését, hiszen az nagyon hasonlít a magyar pálinkára és az eltérést a külföldi fogyasztók nem tudják majd megkülönböztetni.