Szalmatető, palota

Pár évvel ezelőtt a karácsonyi könyvkínálat egyik legszebb kötetét a természetfotós Kapocsy György tette a pultra. Híres magyarok sírhantját fényképezte le, s fotóit a megboldogultaktól vett találó idézetekkel egészítette ki. A Kapocsy György munkásságát ismerő embereket nem érte váratlanul e „rendhagyó” kiadvány, előkészítette hozzá a talajt a nevezetes magyarjaink kedvenc fáit bemutató könyvével. E sorok írója mégsem volt maradéktalanul boldog a Kairosz szép kiadványával, talán a kisdedváró karácsonyi hangulatnak köszönhetően is azt firtatta: hát a nagyjaink bölcsőjét bemutató fotóalbum hol marad? Ne türelmetlenkedjen, jött a válasz a szerzőtől, most éppen a Gát utca 24.-ből telefonálok, József Attila szülőházából, azután Nagycenkre utazom, majd Fertőszéplakra, Bécsbe, Erdélybe, kötet lesz hamarosan a híres bölcsőhelyekből is. Igazat szólt, a 75. könyvhétre megjelent a híres magyarok szülőházait bemutató Kapocsy-kötet is, amely formájára s szerkezetére nézve az emlékezetes sírhantokat bemutató könyvhöz hasonló.
A magyar kultúrtörténetben szinte szimbólumértékű lett az a szalmatetős építmény, Petőfi Sándor szülőháza, amelynek jelentőségét – éppen nevezetes szülöttének verseire való hivatkozással – oly gyakran kérdőjelezték meg az elmúlt két században. Kapocsy György könyvében azonban több a „palota”, a kastély, a falusi kúria, a módos polgárház, mint a szalmatetős kicsi ház (Petőfin kívül Táncsics Mihály, Jászai Mari, Ady Endre, Móricz Zsigmond és Móra Ferenc látta meg „szalmakunyhóban” a napvilágot), ám a grandiózus építményekhez szoktatott, plazaéletet élő modern ember mértékegysége szerint mégis megdöbbentő az az egyszerűség, amely legjelesebbjeink, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc világrajöttét fogadta, s amelyből szellemi s erkölcsi nagyságuk kibontakozott. Nem a ház, a birtok, nem is a vagyon vagy a nincstelenség, hanem a családi szellem és háttér az, sugallják a többnyire igen hatásosan kiválasztott idézetek, ami az egyes ember jellemét erőteljesen formálja. Móricz Zsigmond fogalmazta meg talán a legszebben a családi körből hozható lelki-szellemi muníció lényegét, idézi is tőle Kapocsy: „a világon semmi gazdagság, semmi dicsőség és semmi hatalom nem ér fel avval, amit én ebben a parányi kis házban élveztem: a családi szeretet melegében való sütkérezés”. Aligha véletlen, hogy könyvét az édesanyáknak ajánlja a szerző, azoknak az asszonyoknak, akik a családi szeretet melegét megteremteni hivatottak. Ennek ellenére természetesen nem kizárólag nőknek való olvasmány a Kairosz új kiadványa. Mindenki figyelmére érdemes, föltéve, hogy vannak még a nemzeti múlt eredendő értékei iránt fogékony polgárai e tájnak.
(Kapocsy György: „Itt ringatták bölcsőm…” Kairosz Kiadó, Budapest, 2004. Ára: 4200 forint)