Tadics a szavazáskor adott nyilatkozatában kijelentette: Szerbia még egyszer bizonyítja, hogy az EU és a biztonsági integrációk felé tart, egy jobb élet felé. Jelentős napnak nevezte a választások napját Szerbia politikai történelmében, mert az az üzenet, amelyet most a választók innen küldenek, fontos politikai és civilizációs üzenet az EU számára. Az üzenet tartalma pedig egyértelmű, nyilatkozta utalva az európai Szerbia győzelmére. Tadics szerint most a legfontosabb a problémák hatékony rendezése, Szerbia nem maradhat közelmúltjának rabja.
A vasárnap válaszút elé érkező ország polgárai tehát kinyilvánították, hogy nem a Tomiszlav Nikolics által felkínált „nemzeti méltóság és büszkeség megvédését” választották.
*
Az elnökválasztások vasárnapi, második menetében ugyanis nemcsak két jelölt, hanem egyben két nagyon eltérő politikai opció közül választott a 6,5 milliós választótestületnek az urnákhoz járuló mintegy ötven százaléka, s választásának következményei meghatározzák az ország további sorsát.
Szerbiában most az ilyen nagy szavaknak van az ideje. A választásokat ugyanis megint történelminek nevezik, s jelentőségét a 2000. október 5-i fordulathoz hasonlítják, amikor is megdöntötték Milosevics rendszerét.
Két jelölt neve szerepelt a szavazócédulán, a két héttel ezelőtti választások két legsikeresebbikéé. Borisz Tadicsé, a Zoran Djindjics nevével fémjelzett Demokrata Párt, a Milosevics-rezsim megdöntésében leginkább jeleskedő, most éppen ellenzéki párt jelöltjéé, valamint Tomiszlav Nikolicsé, Vojiszlav Seselj pártjának, a Szerb Radikális Pártnak (Milosevicsék valamikori koalíciós partnerének) a jelöltjéé. Már ebből is látszott, hogy a jelöltek milyen programokkal indultak.
Az ország gyakorlatilag két táborra szakadt. Egymással szemben kampányolt a két Szerbia. Az egyik az európai irányultságú politikai koncepciót, a reformok folytatását, a demokratikus átalakulást képviselő Tadics, a másik az elszigetelődés veszélyét előrevetítő, ám olcsó, demagóg retorikával, megvalósíthatatlan ígéretekkel újabb híveket toborzó Nikolics mögé sorakozott fel. De volt egy harmadik tábor is, amelyikről nem beszéltek, a kiábrándultaké, az elfásultaké, azoké, akik már szavazni sem voltak hajlandók. Ez volt a legnépesebb.
A szavazás a radikálisok által előidézett kisebb incidensektől eltekintve rendben zajlott, nagyobb szabálytalanságokat nem jegyeztek a hazai és külföldi megfigyelők. A központi választási bizottság 96 órával a választóhelyek bezárása után köteles közölni a hivatalos végeredményeket.
A választásokat ezúttal nem fenyegette az a veszély, hogy érvénytelenek lesznek, megszüntették ugyanis a kötelező, ötvenszázalékosnál nagyobb részvételi arányt, e cenzus miatt ugyanis az utóbbi három megméretés érvénytelen volt, s Szerbia hét év óta most választott először elnököt. Az új szerb államfő mandátuma 2009-ig szól.
A bukaresti Mediafax hírügynökség jelentése szerint a román kormány közleményben jelentette be: július elsejétől Románia egyoldalú vízumkötelezettséget vezet be Szerbia-Montenegró állampolgáraival szemben. A román kormány sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ilyen egyoldalú lépésre kényszerült, miután a belgrádi hatóságok nem kívántak tárgyalásokba bocsátkozni egy kétoldalú egyezmény megkötéséről. Történt ez annak ellenére, hogy a román fél az Európai Unió joganyaga által előirányzott kedvezményt tartalmazó dokumentumtervezetet ajánlott elfogadásra Belgrádnak – szögezte le a bukaresti kormányközlemény.
Nigel Farage pártja a legnépszerűbb a brit keresztények körében
