Egy 2003-as, a kormánytöbbség által meghozott törvény értelmében a kormány saját hatáskörben törölheti el az egyetemes postai szolgáltatások köréből a hivatalos küldemények kizárólagos forgalmazásának jogát. A Medgyessy-kormány kommunikációja szerint a postatörvény módosítására, tehát a postai szolgáltatások liberalizálására az uniós jogharmonizációs kényszer miatt volt szükség. Szakértők viszont jelezték lapunknak, hogy az indoklás hamis, mert Brüsszel a pénzforgalmi tevékenység, illetve a hivatalos küldemények forgalmazásának szabályozását nemzeti hatáskörbe utalta, azaz semmiféle kényszert nem ró a tagországokra abban a vonatkozásban, hogy felszabadítsák ezt a tevékenységet.
Díj hitelezve
A hivatalos küldemények forgalmazásának kizárólagos joga a Magyar Posta Rt. számára csakúgy létkérdés, mint a pénzforgalmi tevékenység ellátása. A negyvenezer alkalmazottat foglalkoztató állami nagyvállalatnak ugyanis a hivatalos küldemények továbbításából és kézbesítéséből jó előre tervezhető árbevétele származik. Ugyanez nem mondható el ugyanakkor a magánlevél-forgalomról, amely alig-alig biztosít árbevételt a postának. Éppen ezért nem meglepő tény, hogy a hivatalos levélforgalom lebonyolítása több magáncéget is kiemelkedő haszonnal kecsegtet. Szakértők szerint ez az alapvető oka annak, hogy a Medgyessy-kormány „leválasztja” a még jövedelemtermelő tevékenységek kizárólagos jogát a postáról, beengedve e szolgáltatási területre olyan új, nyilván magántulajdonban lévő cégeket, amelyekkel a Magyar Posta Rt. egyelőre még csak fel sem veheti a piaci versenyt. Ez azt jelenti, hogy a kormány gyakorlatilag meghitelezi, garantálja a piac többi szereplőinek e tevékenység nyereségét. Miért is ne származna nyeresége egy magáncégnek, amely közhivatalokkal, bíróságokkal, adóhivatallal, pénzügyőrséggel, önkormányzattal szerződik a levélforgalom lebonyolítására úgy, hogy közben nem lehet riválisa a kiemelkedően jó infrastruktúrával rendelkező Magyar Posta Rt.?
Az unió nem kötelez
Alapvetően nem a szolgáltatás liberalizációját kifogásolták a lapunknak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő postai szakemberek, a többszereplős piaci modellt tudniillik alapvetően üdvösnek tartják. A postai monopólium megszüntetésének időzítése miatt emelnek kifogást, mondván, hogy a Magyar Posta jelenleg versenyhátrányban van a piacon jelenlévő más szolgáltatókkal szemben, tehát nyereséges tevékenységeinek felszámolásával maga a Magyar Posta Rt. megy tönkre, válik veszteségessé. Ennek pedig egyenes következménye lenne a jelenlegieknél is nagyobb arányú elbocsátási hullám, valamint a veszteséges gazdálkodás folyamatos kiigazítása költségvetési keretek között, csakúgy mint a MÁV-nál, ahol a kormánynak évről évre tőkejuttatással, illetve hitelgarancia vállalásával kell átsegítenie a céget a fizetésképtelenségen. Noha a Magyar Posta Rt. és a Postabankot privatizáló Erste Bank is cáfolta azt a lapértesülést, miszerint az Erste Bank Rt. átvenné a postától a pénzforgalmi szolgáltatást, a postáról szóló, már említett 2003-as törvény lehetővé teszi ezt az üzleti manővert. Mint írtuk, a pénzforgalmi tevékenységből legkevesebb negyvenmilliárd forintos árbevétel, s ebből pedig nyereség képződik a postánál, ami a negyvenezer embert foglalkoztató cégnek működési biztonságot nyújt. A postán évente négy-ötezer milliárd forint fordul meg, amely összeg – nagyságrendjét tekintve – fele a teljes hazai központi költségvetésnek.
A pontosság kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a pénzforgalmi tevékenység tulajdonképpen három műveletet takar, amelyből mindössze egyben élvez kizárólagosságot a jövőben a Magyar Posta, jelesül a legkevésbé jövedelmező magánátutalásokban. A kormány ez esetben is az uniós normákra és elvárásokra hivatkozott, ám a Magyar Nemzetnek a postai szolgáltatásokban jártas szakemberek határozottan cáfolták, hogy Brüsszel kötelezővé tette volna tagjainak a készpénzforgalmi piac liberalizációját. Ha tehát a kormány nem kívánná megfosztani a postát a pénzforgalmi jogoktól, illetve ezáltal nem kívánná más piaci szereplő számára átjátszani e jövedelmező tevékenységet, úgy az általa előterjesztett, s a kormánypárti többség által elfogadott postatörvényben a Magyar Posta Rt. fennhatósága alatt tarthatta volna a teljes körű szolgáltatást. Tehát – a törvény alapján – a Medgyessy-kormány mielőbb liberalizálni kívánja az üzleti jelentőségét tekintve milliárdos piacot. Kérdés, hogy milyen kényszer hatása alatt áll a kormány? Erre a kérdésre megnyugtató válasz viszont csak az lenne, ha az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. nyilvánosságra hozná a Postabank privatizációs szerződését.
Mit vett az Erste: postát vagy bankot?
Mint ismeretes, korábban az Erste Bank Rt. több mint 102 milliárd forintot fizetett az államnak az akkor még a Magyar Posta Rt. tulajdonában lévő Postabank Rt.-ért. A vételár többszörösen meghaladta azokat az összegeket, amelyeket korábban más pénzintézetek kínáltak a Postabankért. Az óriási összegre a fentebb említettek szolgálhatnak némi magyarázattal, jelesül az, hogyha az Erste a cáfolatok ellenére átveszi a közeljövőben a Magyar Posta Rt.-től a jövedelmező pénzforgalmi szolgáltatás egy részét. Ez ugyanis magyarázattal szolgálna arra, hogy miért fizette a piac szereplői által kínáltaknak csaknem a dupláját az osztrák pénzintézet a Postabankért.
origo.hu
Hiába titkolták, kiderült Gyurcsány Ferenc döntésének oka
