Az első térkép

Nagyszabású átalakítási munka folyik a budapesti Egyetemi Könyvtárban, amelynek Skalniczky Antal tervei alapján elkészült eklektikus épületét 1876-ban avatták fel. A nagyolvasó régi funkciója kibővül. Galériáján gyűjtik össze a XVIII. századi anyag egy részét, a többi a XIX. századi állapotot őrző műemlék raktárba kerül. De a híresztelésekkel szemben a helyiséget nem alakítják bálteremmé.

Három új olvasóterem nyílik meg a Reáltanoda utcai fronton számítógépekkel, internet-hozzáféréssel. Korszerűsítették, a legmodernebb biztonsági berendezésekkel látták el az épület raktárhelyiségeit. Itt sorakoznak megtisztítva, restaurálásra előkészítve a több helyről összeválogatott csodálatos XVI. századi könyvremekek. Ebből a korszakból az Egyetemi Könyvtáré a második legnagyobb magyarországi gyűjtemény.
A nagyolvasóban kisbőröndhöz hasonló alkalmatosságban húzzák fel a galériára csigán az egyenként leporolt XVIII. századi köteteket. A régi nyomtatványok tárának vezetője is ott áll, és rakosgatja őket türelmesen. Géppel itt nem lehet dolgozni. Ha a szép kötésű könyvek fölkerülnek a nehezen hozzáférhető polcokra, a helyiség, amely a Vasárnapi Újság 1875-ös egyik számának tanúsága szerint akkor még üres volt, és „díszteremnek” titulálták, még szebb lesz, mint most. Az üvegtetős, Lotz Károly festményeivel díszített nagyolvasóban konferenciákat, kiállításokat is rendeznek majd, és az olvasóknak is több hely jut.
A mai Eötvös Loránd Tudományegyetem központi könyvtára az ország első egyetemi könyvtára, de még az egyetem létrejötte előtt alapították Nagyszombatban a jezsuiták, s azóta folyamatosan működik. Őriznek itt a XVIII. században feloszlatott rendházakból, magyar középnemesi és főúri bibliotékákból ide került köteteket, köztük felbecsülhetetlen értékű kincseket, amelyek sok száz év történelméről és művelődéstörténetéről tanúskodnak. Latin, arab, török, kopt és perzsa, szláv, magyar, német, görög és olasz nyelvű kódexeket, corvinákat, ősnyomtatványokat. Olyan intézménnyel van dolgunk, amely a nemzeti kulturális örökség jelentős részét gondozza, s emellett modern közkönyvtárként is működik. Nemcsak az ELTE tanárait és diákjait fogadja, hanem bárkit, aki beiratkozik.
Ilyen körülmények között aligha volna elvárható az ELTE-től, hogy egyedül finanszírozza az egész könyvtárat. Nem is képes rá, hiszen csak a XVI. századi nyomtatványok digitalizálása egy vagyonba kerül. Nem beszélve a kötetek restaurálásáról. A könyvtár vezetői ezért állandó küzdelmet folytatnak azért, hogy különböző pályázatokból előteremtsék a legszükségesebb tennivalók fedezetét, ami egyre nehezebb.
Az újabb munkálatok megkezdését aligha lehetett tovább halogatni. A rendkívül értékes állomány egy része rossz állapotban, több helyre szétszórva hevert a raktárakban. Még a vezetők sem tudták pontosan, melyik korszakból mekkora anyaguk van. A hetvenes évek elején, a metróépítés során egy robbantáskor kettéhasadtak az épület főfalai. Ez nemcsak a könyvállományt viselte meg, hanem a munkatársak idegrendszerét is. Az 1982-ben megkezdődött rekonstrukció hosszú pereskedés közepette haladt, és csak 1999-ben fejeződött be. A könyvtár az elmúlt években egyre kevesebb támogatást kapott, úgynevezett dologi költségvetése tíz éve változatlan, az idén huszonkétmillió forintot vontak el tőle. Kimaradt a kötelespéldány-szolgáltatásból, ellentétben a Debreceni, Pécsi és Szegedi Egyetem könyvtárával. (Budapesten csak a KSH-nak és az Országgyűlési Könyvtárnak járnak a köteles példányok!) A könyvtár vezetői válságkezelő programot dolgoztak ki, ennek része a további korszerűsítés is.
Kibővült a régi szakolvasó, három új olvasótermet nyitnak, összesen tehát több hely lesz, mint jelenleg – tudtuk meg Szögi László igazgatótól. A kutatók a műemlék raktárban dolgozhatnak majd. A korszerűsített régi raktárrészekben végre együtt van, egyenként fertőtlenítve, megtisztítva a XVI. és XVII. századi anyag, amely a teljes Kárpát-medence művelődéstörténetének négyszáz évét reprezentálja. Itt van több más könyvritkaság között Vesalius anatómiája, az antwerpeni nyomdász, Ortelius Abraham kézzel színezett térképe, az első modern földrajzi térkép. Külön figyelmet érdemelnek a rendkívül értékes eredeti kötések (reneszánsz, budai reneszánsz, német gótikus, olasz és francia reneszánsz).
Téved, aki azt hiszi, múzeumban jár. Az Egyetemi Könyvtár 2002 óta tagja az akadémiai és egyetemi könyvtárakat összefogó konzorciumnak. A londoni székhelyű CERL-nek (Consortium of European Research Libraries) ötven tagja van, és másfél millió bibliográfiai egységet tesz hozzáférhetővé. Készül a könyvtárban az új számítógépes katalógus, tízezer kötetet már feldolgoztak – a digitalizált borítókkal együtt. Ennyit a „múltba néző szemléletről”, amellyel olykor vádolják a könyvtárat.