A CIK adatai szerint a dokumentumok beadására megállapított három hét során összesen harminckilencen, köztük ismert és kevésbé ismert politikusok, pártvezérek, tudományos intézetek munkatársai, vállalkozók, munkanélküliek, háziasszonyok keresték fel őket. De akadt a jelentkezők között nyugdíjas, esztergályos, vándormuzsikus, sőt az 55 éves Vaszil Hordijenko személyében egy hajléktalan is, aki az „égiek cárjának” vallotta magát.
A híradások szerint a CIK-ben a legoptimistább előrejelzések szerint is legfeljebb 15-18 elnökjelölt indulására számítottak. Az Ukrán Politikai Intézet igazgatója, a parlament szólás- és sajtószabadság kérdéseivel foglalkozó bizottságának elnöke, Mikola Tomenko szerint „abszurd jelenséggel állunk szemben, amire egyszerűen nincs ésszerű magyarázat”. Az elnöki bársonyszékre pályázók tülekedése mögött a bizottsági elnök Viktor Janukovics kormányfő választási stábjának politikai mesterkedését sejti. Szerinte ugyanis a hatalom a szavazatok szétdarabolásával próbálja megakadályozni, hogy az ország legnépszerűbb politikusa, Viktor Juscsenko már az első fordulóban megszerezze a győzelmet.
Tomenko a jelölteket négy kategóriába rangsorolja. Az elsőbe tartozik az elnökválasztás két favoritja, a jelenlegi hatalom jelöltje, Viktor Janukovics miniszterelnök és Viktor Juscsenko, a Mi Ukrajnánk jobboldali tömörülés vezetője. A másodikba Petro Szimonenko, a kommunisták és Olekszandr Moroz, a szocialisták elnöke, akik az első fordulóban akár 7 százaléknál is több szavazatot szerezhetnek. A harmadikba rangsorolja Tomenko a többi között Olekszandr Omelcsenkót, Kijev polgármesterét és a volt kormányfőt, Anatolij Kinahot, az Ukrajnai Nagyiparosok és Vállalkozók Pártjának elnökét, akik szerinte a leadott voksok három százalékára számíthatnak.
A többiek, a negyedik kategóriába rangsoroltak viszont, állítja Tomenko, már a szavazatok egy százalékának is joggal örülhetnek. Vannak elemzők, akik viszont nem zárják ki az esetleges meglepetéseket sem. Ide sorolják például Anatolij Kinahot, akit – írja róla Szerhij Szkripnik politológus – „a politikai genezis az ukrán politikusoknak egy olyan eléggé figyelemreméltó csoportjához sodorta, akik nem illeszthetők be sem az ellenzék, sem pedig a hatalom képviselőinek táborába”. Választási kampányát Kinah a hatalom éles bírálatával kezdte, Kucsma elnökösködésének tíz évét például az „óriási lehetőségek elvesztegetése időszakának” nevezte, Viktor Janukovics jelöltségével kapcsolatban pedig kifejtette: „Semmi szín alatt nem formálhat jogot a hatalomra börtönviselt múlttal rendelkező személy, mivel ez már nem csupán egy ember problémája, hanem sokkal több annál”.
Elhanyagolták Ukrajnát? Bírálta Nyugat-Európát, különösen Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát pénteken Aleksander Kwasniewski lengyel elnök amiatt, hogy hátat fordított Ukrajnának, Oroszország karjaiba lökve a kelet-európai országot. Kwasniewski úgy vélekedett, hogy a NATO legutóbbi isztambuli csúcsértekezletén, ahol jelen volt Ukrajna is, „a szövetség három nagy tagjának, a francia elnöknek, a brit miniszterelnöknek és a német kancellárnak a hallgatása nagyon is beszédes volt”. (MTI)
