A Magyar Mérnökakadémia 1990-ben alakult, s jelenleg már a Mérnökakadémiák Világszövetségének és a Mérnökakadémiák Európai Szövetségének tevékenységében is részt vállal. Tagjainak sorában jeles tudósok, egyetemi oktatók, ipari és közigazgatási szakemberek találhatók, akik fontos céljuknak tartják, hogy a műszaki értelmiség tényleges és aktív szerepet játsszon hazánk fenntartható fejlődésében. A 90-es évek eleje nagyon turbulens időszak volt, s még a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) is többen szorongatták, leginkább politikai oldalról, a létét is megkérdőjelezve – emlékezett a kezdeti időszakra a mérnök- és a tudományos akadémia viszonyát taglaló előadásában Keviczki László, az MTA alelnöke, a mérnökakadémia tagja. Mint mondta, hasonló történések zajlottak le a szomszédos országokban is, s volt, ahol az akadémiát meg is szüntették. Sajnos az MTA-n belül is jó néhányan féltek attól, hogy a mérnökakadémia konkurens szervezet lesz. Vagyis eszközként lehet felhasználni arra, hogy az MTA-t „helyrerakják”, esetleg meg is szüntessék. Tanúként tudom mondani, hogy az MMA soha nem vállalta e szerepet, soha nem próbált politikai eszköz lenni, és az első időszaktól kezdve szakmai köztestületi munkát végzett.
Keviczki László a mérnök és az akadémia szavak országonként igen eltérő etimológiai definícióját szemrevételezve igyekezett rámutatni a hazai és a nyugat-európai, illetve az amerikai mérnökök társadalmon belüli megítélésére. A meghatározások sorából kiemelte azt az akadémikuselődje által leggyakrabban használtat, amely úgy fogalmaz, hogy a természettudományok általában jellemüknél fogva azokkal a dolgokkal foglalkoznak, amelyek már léteznek, csak meg akarjuk érteni, a mérnöki tudomány tárgyát pedig még nem ismerjük, mert azt előbb meg kell alkotnunk. A nálunk használatos, viszonylag hosszú és részletekbe menő, az akadémiát körülíró definíciójával szembeállította a britek, illetve az amerikaiak által használttal, ezzel is jelezve, hogy még jócskán van behoznivalónk. Valószínűleg ismerik a viccet, mondta ezzel kapcsolatban Keviczki László: – Ott valószínű még a fű is zöldebb és szebb, nos jelzem, ez azért van, mert régebben ápolják. A demokrácia is sokkal régebbi időkre nyúlik vissza, ezért úgy néz ki, hogy nekik a rövidebb megfogalmazás is elegendő volt. A brit mérnökakadémia célja, hogy az ország legjobb mérnökeit hozza össze valamennyi területről. Stratégiai prioritásai közé tartozik, hogy segítse az angol mérnökök képességeit, elismerje a kiválóságokat, és inspirálja a jövő nemzedékét. A tengerentúli mérnökakadémia egy mondatban tudta megfogalmazni ezt: az amerikai mérnökakadémia célja a mérnöki technológia vezető szerepének biztosítása a nemzet érdekében. Az előző tizenöt év arra volt elegendő, hogy az MMA-t megalapítsák, megtalálja a helyét a kezdetben adódó veszélyes és kockázatos utak között, tehát leginkább azt mondhatjuk, hogy túl vagyunk a gyerekkoron.
Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, az MMA tagja felvázolta azt a gazdag karaktert, amit a mérnöki hivatás mutat. Mint mondta, mindaz, amit a technológia tesz az emberiség történetében, néha védhető, néha kevésbé védhető. „Fájdalmasan hiányzik ugyanakkor a társadalom vezető személyiségeinek és testületeinek szemléletéből a mérnöki erények egy egész komoly kollekciója. A mérnökakadémia egyik hivatása lehet a jövőben, hogy segít meghonosítani ezeket a következő években.” Szemléleti jellegű problémaként említette meg, hogy a hazai kiemelkedő teljesítményű feltalálók, mérnökök szinte egyáltalán nem jutnak hozzá ahhoz a fenntartás nélküli elismeréshez, támogatáshoz, mint nyugat-európai vagy amerikai társaik, és sajnos a társadalom büszkesége sem érhető tetten a technikai alkotókkal kapcsolatban. Vagyis jó lenne elérni, hogy a hazai feltaláló ne irigységgel, sandasággal vagy savanyú a szőlő jellegű magatartással legyen kénytelen magát szembetalálni, hanem azzal, hogy teljes mellszélességgel kiállnak eredményei mellett – tette hozzá Bendzsel Miklós. A gépészmérnök felelőssége alkotásainak társadalmi kihatásaira is kiterjed, de felelősségét csak akkor vállalhatja, ha a termelés irányításában és vezetésében is részt vehet. Egy most megjelent tanulmányból kiderül, hogy a műszaki vezetőké a legkisebb elismerés a topmenedzseri körben. Ma egy marketingigazgatói pozíció a vállalat filozófiájában többet jelent, mint egy műszaki igazgatói vagy vezérigazgató-helyettesi beosztás. A felelősség a profitban összemérhető, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásában viszont összemérhetetlen – fejtette ki Bendzsel Miklós. Az MMA feladatait illetően kiemelte, hogy a szervezetnek – a Nemzeti fejlesztési tervben mindenképpen – el kellene érnie, hogy a magyar mérnöktársadalom tagjai mind a prioritásokban, mind az azokat szolgáló eszközök kiválasztásában és főleg a kontrollban nagyobb befolyással tudjanak bekapcsolódni.
A Magyar Mérnökakadémia a Magyar Mérnökakadémia Alapítvány Rubik Ernő Nemzetközi Alapítványon keresztül segíti a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek részvételét a nemzetközi szakmai-tudományos életben, különös hangsúlyt helyezve a felsőéves hallgatókra és a doktoranduszokra – tájékoztatta a publikumot Králik István, az MMA tagja. Hozzátette: az alapítvány 1998 és 2004 között 642 tehetséges felsőéves és doktoranduszhallgatót, évente tehát 92 főt átlagosan 60 ezer forinttal támogatott a nemzetközi kapcsolatteremtésükben, részképzés, illetve konferenciák formájában. Ezen hallgatók eközben a világ 33 országába vitték el a magyar tudományos élet jó hírét, és gyűjtöttek hasznos tapasztalatokat további munkájukhoz.
Ukrajna
Ukrajna virtuális háborúja
