A rendőrség nem járult hozzá, hogy a Lelkiismeret ’88 Csoport tavaly december 10-én tüntetést rendezzen a miniszterelnök Szemlőhegy utcai háza előtt. Az egyesület amiatt akart száz emberrel megjelenni a kormányfői villa előtt, hogy kifejezze: a miniszterelnök megengedhetetlen módon beleavatkozott a kettős népszavazás kampányába. A „tömeg” Pestről, a képviselői irodaháztól vonult volna a Margit hídon át Budára, de csak a járdán közlekedtek volna. A rendőrség már a vonulást is megtiltotta. Persze nem azért, mert a tiltakozók aránytalanul zavarták volna a közlekedés rendjét – ezt a sokat vitatott passzust tavaly május elsején törölték a gyülekezési törvényből. A tilalmazó rendelkezés és a rendőrségi határozat most úgy szólt: nem lehetett volna más útvonalon megoldani az arra járók közlekedését. Ezt a bíróság is jóváhagyta, de a döntés nem végérvényes, mert az egyesület formai jogsértésre hivatkozva a Fővárosi Ítélőtáblához fordult, ott pedig még nem határoztak az ügyben. Függőben van nyolc résztvevő szabálysértési ügye is. Mint a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője, Csontos Stefánia osztályvezető-helyettes elmondta, a hídról egy, a Margit utcából pedig hét személyt előállítottak munkatársai. A Lelkiismeret ’88 jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, Kocsis Imrét, az egyesület vezetőjét a hídról vitték be a rendőrségre. Kocsis a Gyurcsány-villához igyekezett, hogy közölje az esetleg oda érkezőkkel: a rendőrség megtiltotta a tüntetést – az erről szóló határozatot közvetlenül az indulás előtt, a Kossuth téren adták át az egyesület vezetőjének. Hét személyt akkor kapcsoltak le a rendőrök, amikor a Margit utcában hazafelé tartottak. Gaudi-Nagy szerint a hídon nem vonult senki, a miniszterelnök háza előtt pedig egy lélek sem tüntetett.
A rendőrség – saját kimutatása szerint – meglehetősen nagy erőkkel jelent meg a helyszíneken. Összesen hét tiszt és 64 tiszthelyettes 240 órát fordított a biztosítási műveletekre. Felvonult hat szolgálati személygépkocsi, hat kisbusz és egy nagy busz is. A járművek 136 kilométert tettek meg. A költség 347 092 forintra rúgott.
„A kimutatást nem érdemes megkérdőjelezni, a rendőri erők nagysága szakmai kérdés” – jegyezte meg érdeklődésünkre Csontos Stefánia. Magyarázatként hozzátette, hogy a rendőrségnek a betiltott rendezvények helyszíneit is biztosítania kell, hiszen nem tudhatja előre, hogy megjelennek-e ott a kezdeményezők, s emiatt nem kell-e további intézkedéseket tennie. Ez történt a vonulás tervezett útvonalán és a budai családi ház környékén is – tájékoztatott a szóvivő.
A BRFK már korábban felszólította Kocsis Imrét, kártérítésként fizesse meg a rendőrség költségeit, mert a hatóság különben bírósághoz fordul. A megszabott 15 napos határidő a hét végén jár le, tehát hamarosan perré alakulhat a vita. Kocsis ugyanis nem fizet. Ügyvédje szerint hiányzik a követelés jogi alapja. Az igaz, hogy a gyülekezési törvény szerint a rendezvény szervezője és résztvevője együttesen felelős azért a kárért, amelyet a tüntetők „harmadik személyeknek” okoznak, de a jogszabályban felsorolt feltételek közül egyik sem valósult meg. A BRFK ezt épp ellenkezőleg látja. A rend őrei szerint a betiltott rendezvény is rendezvény, a helyszínen a rendőrségnek mindig meg kell jelennie. De ki a „harmadik” személy? A szóvivő nem értett egyet azzal a felvetésünkkel, hogy a rendőrség esetleg csupán a második résztvevő, az első a tüntetés szervezője és résztvevői. Vagyis, a gyülekezési jog gyakorlásakor kétszemélyes jogi kapcsolatról van szó: a hatóság és a tüntetők mint ügyfelek viszonyáról. A jogszabályban említett harmadik személy emiatt valószínűleg csak kívülálló lehet. Olyan autótulajdonos, háztulajdonos például, akinek az autóját netán összetörik, ablakát beverik a tüntetők. Az ő kárukat kellene megfizetniük.
A BRFK képviselője úgy véli, hogy ez nem így van. Mindenki harmadik személy, aki kárt szenved. A rendőrséget kétségtelenül kár érte, mondta, mert a munkatársai másutt is dolgozhattak volna, amíg a betiltott rendezvény feloszlatásával, nyolc résztvevőjének előállításával, a két helyszín biztosításával foglalkoztak. Üldözhették volna például valamelyik rablót – vetettük közbe –, de vajon leszámlázták volna-e akkor is a költségeket? Mondjuk az elfogyasztott benzin árát. A szóvivő szerint ez már egy másik kérdés.
A betiltott tüntetést megtartani jogellenes magatartás – szögezte le Csontos Stefánia, bár azt elismerte, hogy a rendőrség általában jogellenes magatartások leleplezését, elhárítását végzi. Ez a hivatása. Itt azonban szerinte a jogszabály kifejezetten lehetőséget ad a kártérítésre, és ezzel élniük kell.
Kocsis Imre azt válaszolta a rendőrségnek, hogy ő nem adott megbízást a Gyurcsány-villa rendőri biztosítására. Ügyvédjének jogi okfejtése pedig úgy szól, hogy a rendőrség a közrendvédelmi feladatait látta el, ennek költsége pedig nem hárítható át a meg nem tartott tüntetés szervezőire. Gaudi-Nagy Tamás szerint ezen az alapon az összes betiltott tüntetés helyszínének rendőri biztosítási költségeit megfizettethetnék a bejelentőkkel. Vagyis – véli – a rendőrség új törekvésével állunk szemben. A hatóság adminisztratív-pénzügyi eszközökkel szeretné korlátozni az alkotmányban és a nemzetközi szerződésekben garantált gyülekezési jogot. A Lelkiismeret ’88 kilátásba helyezte: ha Kocsist beperlik, erről tájékoztatni fogják az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és a nemzetközi jogvédő szervezeteket.
Szolgál és véd? A rendőrség a betiltott tüntetés helyszínének biztosításakor s a tömeg esetleges feloszlatásakor közhatalmi feladatait teljesíti – véli Szikinger István alkotmányjogász. A rendőrségi jog szakértője szerint ezekben az esetekben a tüntetők és a rendőrhatóság nem magánjogi, hanem közjogi kapcsolatban, jogviszonyban állnak egymással, kártérítésről tehát nem lehet szó. A hazai jog legalább is így rendelkezik, más gyakorlat kialakításához más jogszabályok kellenének – közölte a szakember.
