Állami díjas pártkatonák, értelmiségiek

A március 15-én kitüntetettek, Kossuth-, illetve Állami Díjat kapottak névsorát hallva, valamint Csontos János: Feltűnő kitűnők című cikkét (Magyar Nemzet, márc. 21.) olvasva füttyös kedvem támadt. A Napkelte című, törvénysértően MSZP-hű műsorfolyam, ahogy kell, már másnap népszerűsíteni próbált közülük néhányat. A hűségjutalmazottak között volt Lengyel László, Tamás Gáspár Miklós és a villájáról elhíresült Korda György is. (Az énekes korábban reprezentatív villáját a baloldali értelmiség politikai gyülekezőhelyévé tette – a szerk.) A műsorvezető azt sugallta, hogy a jutalmazottak nem kötődnek egyik politikai párthoz sem, ők, mint elhangzott, a „mindenkori hatalom” kemény bírálói. A kitüntetettek ezt megerősítették, Lengyel ki is fejtette, ő rettenetesen rosszban van a kormánnyal, Tamás G. is komoly arccal közölte, hogy összezördült a szocialista pártalapítvány díjával jutalmazott Magyar Narancs című Gyurcsány-közlönnyel.
Nem is az a kérdés, hogy ők maguk politikailag elfogultak – hiszen azt mindenki tudja –, hanem az: hogyan kaphattak magas állami kitüntetést? A magyar állam ugyanis elvileg mindannyiunkat, az összes adófizető állampolgárt képviseli, nem csak a baloldali klientúra anyagi és egyéb érdekeit kellene hogy képviselje. Nem az a baj, hogy tudjuk a díjazottakról, hova szavaznak, hanem az, hogy az idén meg a tavaly is kitüntetettek – Bolgár György és MSZP közeli ATV-s sajtóklubja, Haraszti Miklós expolitikus, a Heti Hetessel önmagát lejárató Gálvölgyi János, az útszéli stílusú Vágvölgyi B. András stb. – egytől egyig elkötelezett cseléd-, illetve kegyencszerepet játszottak-játszanak a szocialista-liberális kormányok (vagy ellenzék) oldalán. Ezek az emberek döntő részben felelősek az ország politikai megosztásáért, a gyűlölködő hangvétel elterjedéséért, s szerintem ők azok, akik soha nem építettek semmit, de jobboldali kormányok idején annál inkább romboltak.
Egyébként meglepett a kitüntetett társaság őszinte öröme. Nem gondoltam volna, hogy Tamás Gáspár Miklós, aki szerint a sajtó mindig ellenzéki, egy állami tisztikereszttől ennyire elájul. Hát ezt is megéltük. Lengyel László, az MSZP házi szerzője viszont annak örült, hogy Romsics Ignác történész és Eörsi István is kapott kitüntetést. Romsics neves, megbecsült történész – de a szélsőséges orbánozásra beállított Eörsi hogy kerül vele egy lapra? Lengyel ravaszul Romsics teljesítményével próbálta igazolni politikai alapon osztogatott kitüntetéseik legitimációját, jogosságát.
A kitüntetettek az Állami és Kossuth-díjak átvétele után nem állíthatják többé, hogy ők komolyan veendő, független közvélemény-formáló értelmiségiek. Őket most kifizették. Státusuk immár hivatalosan is: pártkatona.
Hubeny Vilmos Tatabánya