Halott a Gold projektje a Kirnyik nélkül – nyilatkozta lapunknak Stephanie Roth. A verespataki Alburnus Maior egyesület aktivistája elmondta, a román kultusztárcának tizenöt napja van, hogy megtámadja az ítéletet, ugyanis a minisztérium tavaly lényegében megszüntette a római leleteket rejtő Kirnyik-hegy védettségét. A román kormányváltás után viszont kiderült, hogy a kulturális minisztérium e lépéséhez köze volt a Gold anyagi támogatásának is. Az Alburnus Maior környezet- és műemlékvédelmi egyesület akkor azonnal megtámadta a minisztériumi határozatot, mivel a régészeti kutatások nem fejeződtek be az illető területen. Mint korábban lapunk is beszámolt róla, az Alburnus Maior még az év elején sikeresen kérte az ítélőtáblától, hogy a bírósági döntés megszületéséig függessze fel a minisztériumi határozat végrehajtását, így az RMGC kénytelen volt ez év januárjában leállítani a munkálatokat. A gyulafehérvári testület mostani döntésével azt is elutasította, hogy az Alburnus Maior és a román művelődési tárca között folyó perbe a Gold érintett félként bekapcsolódjék.
A gyulafehérvári ítélőtábla egy másik határozatában pedig felfüggesztette annak a településrendezési tervnek a megvalósítását, amely szerint a Gold igényei alapján megkezdhető lenne a műemlék bányásztelepülés lebontása és a környék átalakítása. A két bírósági döntéssel esély kínálkozik a ciános aranybányászati projekt végleges ellehetetlenítésére.
A nemzetközi közvélemény is újabb akadályt gördített a legnagyobb európai aranybánya megépítése elé. Nemrég magyarországi és erdélyi környezetvédő szervezetek is csatlakoztak ahhoz az óváshoz, amelyet külföldi szervezetek és európai parlamenti képviselők nyújtottak be a román környezetvédelmi minisztériumhoz. A mintegy harminc aláíró szerint a román zöldtárca a társadalmi nyilvánosság kizárásával készítette el a verespataki aranybánya-beruházás környezeti hatástanulmányában vizsgálandó szempontok listáját.
A román környezetvédelmi miniszter, Sulfina Barbu korábban közölte, hogy Magyarország elvárásai is bekerülnek abba a szempontrendszerbe, amelyet a román zöldtárca küldött útmutatóként a Goldnak a verespataki környezetvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez. Ez a tanulmány ugyanis feltétele annak, hogy a román kormány döntsön az aranykitermelés engedélyezéséről. A ciánnal bányászó vállalatnak így pontról pontra kell választ adnia az útmutatóban szereplő kérdésekre, s a megadott szempontok alapján benyújtani a kérelmét a román szaktárcának. A tiltakozók arra is felhívták a figyelmet, hogy Románia a hatásvizsgálat ügyében nem konzultált sem a magyar féllel, sem a civilekkel, így keleti szomszédunk megsértette az általa is ratifikált aarhusi egyezményt és a környezeti hatásvizsgálatról szóló EU-irányelveket.
Közben a román ügyészség is vizsgálódni kezdett a verespataki aranybánya-beruházás körül – jelentette több román és nemzetközi sajtóorgánum. Eddig a RMGC-ben részesedéssel bíró dévai Minvest bányavállalat három igazgatója ellen indítottak eljárást közérdeket sértő hivatali visszaélés alapos gyanújával, de az ügyben kihallgatják Frank Timis román származású kanadai üzletembert is, a sokat vitatott aranybánya ötletgazdáját. A kábítószer- és gyémántkereskedelmi ügyekben is érintett Timisre egyébként rájár a rúd, mert nemrég például kénytelen volt lemondani olajipari cége, a brit Regal Petroleum igazgatói tisztségéről, amely egy görögországi olajbotrány miatt hatalmasat bukott a tőzsdén.
origo.hu
Videón az öngyilkos manőver: így ne előzz, ha élni akarsz
