Eladósodott és pincérnek készült, ma ő a remény arca Marco Rossi válogatottjában

Volt idő, amikor Gera Zoltán öccsének füllentette magát, pedig csak névrokonok. Gera Dániel gyötrelmes utat járt be addig, hogy tavaly ősszel 29 évesen bemutatkozott a Marco Rossi vezette magyar válogatottban. A mélyponton már azt tervezte, hogy pincérként járja be a világot, mégis mindent feláldozott a futball oltárán: ráment egy párkapcsolata, eladósodott, az édesanyjától kellett kölcsönkérnie. Interjúnkban Gera Dániel minderről és még sakkról, szörfözésről, Fradiról, Rebrovról is mesél, no meg a sötétségről, ami hajnal előtt a legnagyobb, de megéri kitartani.

Szoboszlai Dominik és Gera Dániel a magyar válogatottban. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

– Említette, hogy milyen sokat várt a válogatottságra. Az mennyire hagyott mély nyomot önben, hogy 2015-ben Bernd Storck kihagyta az U20-as világbajnokságra utazó csapatból?
– Az eléggé faramuci történet volt. Előtte Szalai László vezette a csapatot, akinél stabil kezdő voltam, és a vb előtt nem sokkal váltották le őt Storckra. Akkoriban többször is sérült voltam, így gyakorlatilag egyetlen edzésen nézett meg magának a kapitány, ami alapján azt mondta, hogy nincs rám szüksége. Én akkor stabil kezdőből lettem egyik pillanatról a másikra számkivetett, úgy maradtam le a vb-ről. De ilyen az élet, történnek jó és rossz dolgok, egyszer ad, máskor elvesz, én ebben mindig is hittem. Ezért nem is szoktam azon keseregni, mi történt régen.

Gera Dániel arcára van írva, milyen sokat jelentett neki a válogatottság. Fotó: MLSZ

– Azért amikor bemutatkozott a válogatottban, emiatt is érzett némi elégtételt?
– A válogatottsággal mindent megkaptam. Minden szenvedésemet, minden örömömet és minden döntésemet igazolta.

Gera Zoltán nem a bátyja, de a példaképe

– Négy meccsen küldte pályára Marco Rossi: Hollandia ellen kétszer, Bosznia-Hercegovina és Németország ellen egyszer-egyszer a Nemzetek Ligájában. Szentimentális alkatnak tűnik: mi lett a mezek sorsa?
– Mindegyiket eltettem magamnak, egyet se ajándékoztam el azok közül, amiket az említett mérkőzéseken viseltem, ezúton is elnézést kérek ezért. De hát tényleg szentimentális vagyok, nekem hatalmas megélések és érzelmek párosulnak azokhoz a mezekhez, ezért tartottam meg őket. Legfeljebb a családban lehet helyük, anyunál, apunál, nővéremnél.

– Pedig biztos sokan örültek, hogy újra volt Gera feliratos mez a válogatottban.
– Viccesen mondhatnám, hogy ha emiatt újra el tudták adni a régi Gera Zoli-mezeket, akkor szívesen! De Zoli nyilván teljesen más kategória, nekem világéletemben ő volt a példaképem a futballban.

– Az sem zavarta, hogy az azonos vezetéknevük miatt óhatatlanul összehasonlították vele?
– Régebben rengetegszer megkérdezték, hogy van-e bármi közöm Gera Zolihoz, és persze a névrokonságon kívül nincs, de gyerekként az is megesett, hogy simán rávágtam, ő a bátyám. Emlékszem, Telkiben találkoztam vele először, ő az A válogatottal, én az utánpótlással készültem, és arra gondoltam, hogy ha egy helyen lehetek vele, akkor jó úton járok.

– Az MTK-ban lett stabil NB I-es játékos, és sokan akkor számítottak nagy ugrásra a karrierjében, amikor 2021-ben a Ferencvároshoz igazolt. A Gera és a Fradi ugyancsak jól csengő párosítás, de önnek nem jött össze, mindössze nyolc meccsen lépett pályára az FTC-ben. Nem bánta meg azt az átigazolást?
– Most sem tennék másként. Vállalom a felelősséget a saját döntéseimért, és büszke is vagyok arra, hogy én hozom meg őket, soha nem más nyomására teszem. Már csak azért sem bánom, mert rengeteget tanultam a Fradinál, főleg Szerhij Rebrovtól. Ő nagyon komoly szintet képviselt szakmailag, igazából ő mutatta meg azt, hogy mi is az igazi futball. Úgy fogalmaznék, hogy addig csak fociztam, nála viszont futballozni kellett. Rebrov őszinte volt, azt is nyíltan elmondta, hogy nem kapok sok lehetőséget. Nekem az egyenesség a legfontosabb.

Gera Dániel: „Édesanyámtól kellett kölcsönkérnem”

– Mielőtt a Fradiba igazolt, huszonöt évesen véget is érhetett volna a pályafutása, olyan sokat volt sérült. Ez is eszébe jutott, amikor végre válogatott lett?
– Nagyon nehéz időszakon mentem keresztül akkoriban, konkrétan az utolsó mentsváram volt Fehér József, a válogatott fizioterapeutája, akihez kimentem Németországba, hogy kezeljen. Előtte már eldöntöttem, hogy ha ez nem jön össze, akkor nem bírom tovább, mert hat műtéten estem át másfél év alatt. Utána mindig rehabilitáció, újra és újra felállni a padlóról, ami lelkileg és fizikailag is kimerítő volt. 

Egy komoly párkapcsolatom is ráment arra az időszakra, anyagilag is mínuszban voltam, mindenemet ráköltöttem arra, hogy folytathassam a profi futballt, édesanyámtól kellett kölcsönkérnem. 

Elmentem a falig, tényleg mindent egy lapra tettem fel azért, hogy ez az álom meg tudjon valósulni. Természetesen feljöttek ezek az érzések, talán ezért érzékenyültem el, meg is könnyeztem a válogatott meghívót.

– Volt B terve?
– Az volt a B tervem, hogy beutazom a világot és pincér leszek. Talán kicsit túl romantikus elgondolás volt, de nekem azért van egy ilyen oldalam is, szeretek belevágni kalandokba, szóval volt valamennyi realitása. Azért örülök, hogy tudtam maradni az A tervnél, a futballnál, mert ennél nincs jobb dolog a világon. Utána azért is dolgoztam, hogy édesanyámnak minél hamarabb visszafizessek mindent, szóval ezekből a nagy partot érésekből az ember sokat tud meríteni.

A legmélyebb ponton sem adta fel, és végül eljutott a magyar válogatottig. Fotó: MTI/Illyés Tibor

– Erős belső hitnek kell munkálnia valakiben, hogy ilyen nehéz helyzetben se törjön meg, és ahogy fogalmazott, legyen bátorsága mindent egy lapra feltenni.
– Ilyen típus vagyok, megküzdök mindennel. A srácok szokták is mondogatni, hogyha Gerzson hisz valamiben, akkor annak van esélye. Amikor az ember mélyen van, akkor rosszul érzi magát, de ez normális, része az életnek. Tudtam, hogy egyszer vége lesz, és amikor átfordul, az édes is még édesebb lesz. Magával a fájdalommal vagy a rossz érzéssel nem volt bajom, az volt nehéz, hogy nem csinálhattam, amit szeretek. Mindig hajnal előtt a legnagyobb a sötétség, csak ez járt a fejemben, és kitartottam a legvégsőkig. Ma már mondhatom, hogy megérte.

Portugáliában szörfözött, és Diósgyőrben érzi jól magát

– Az elmúlt idényben a DVTK-val az őszi szezon végén még a harmadik helyen álltak az NB I-ben, ­emiatt is figyelhetett fel a játékára Marco Rossi, de a tavasszal visszaestek, és a hatodik helyen zárták a bajnokságot. Tízes skálán hányasra értékelné?
– Ha fordítva történik, akkor lehetne nyolcas, de a tavaszi teljesítményünk sajnos gyenge volt, úgyhogy hiába értük el az idény előtt kitűzött célt, nem lehettünk elégedettek. Nagyon más volt ez a két fél év, de remélem, hogy tudunk tanulni a tavasszal elkövetett hibákból, és stabilabbak leszünk az új idényben.

– Nagy változások zajlanak Diósgyőrben: új vezetőedző, új sportigazgató, új játékosok. Ön készen áll a kihívásokra?
– Úgy érzem, sikerült feltöltődnöm, aktívan töltöttem a nyári szünetet, szörftáborban is voltam Portugáliában. Teljesen magával ragadott a szörfözés, nagyjából három éve gyakorlom, egyre jobban megy. A pihenés megvolt, most a munkának van itt az ideje.

– Ha kicsit jobban előretekintünk, hogyan tervezi a következő éveit?
– A jelenlegi szerződésem még egy évig, jövő nyárig szól, meglátjuk, hogy mit hoz a következő időszak. Jól érzem magam Diósgyőrben, most minden erőmmel azon dolgozom, hogy jó formába lendüljek, ami a DVTK-nak is hasznára válhat. Ugyanakkor azt nem tagadom, hogy külföldön még szívesen kipróbálnám magam. Foglalkoztat a kérdés, hogy más közegben is ­megállnám-e a helyem, milyen lenne más kultúrát alaposabban megismerni. Emberileg és szakmailag is vonzana egy ilyen kihívás.

Gera Dániel karrierjének eddigi állomásai:

• MTK: 126 meccs / 22 gól / 19 gólpassz
• Ferencváros: 8 / - / -
• Puskás Akadémia: 20 / 1 / 1
• Diósgyőr: 82 / 14 / 7
• magyar válogatott: 4 / - / -