Vajon miért szövetkezett a 2002-es kormányváltás után Kolompár Orbán, az akkor még csak a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) nevű civil szervezet elnöke Horváth Aladárral, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetőjével, ha azóta csak civakodni tudtak? Kolompár jelenlegi OCÖ-elnök ezt a választ adta kérdésünkre: – Az Országos Cigány Önkormányzat régi vezetése, vagyis a Farkas Flórián-féle rezsim eltávolítására az MCF akár az ördöggel is cimborált volna!
Mint tudjuk, az ördög a részletekben lakik. Érvényes lehet ez a cigány önkormányzatiság történéseire is. Az előzményekhez tartozik, hogy az említett, szőröstül-bőröstül baloldali Demokratikus Roma Koalíciónak sikerült leváltani a jobboldali Lungo Drom első emberét az OCÖ éléről, nevezetesen Farkas Flóriánt, aki két cikluson keresztül látta el kisebbségi önkormányzati teendőit. Az új elnök Horváth Aladár lett, de csak 2003 márciusa és 2003 júniusa között. Kolompár Orbán ugyanis kiütötte őt a nyeregből; a koalíció felbomlott. Az ellenzékbe távozó Horváth azóta is vitatja Kolompár Orbán hatalomátvételének jogszerűségét, és újra meg újra megpróbálkozott a jelenlegi elnök megbuktatásával. Ebben 2003 ősze óta szövetségese a Cigányszervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ) is, amely szintén ellenzékbe vonult. A CSZOSZ-ről azt érdemes tudni, hogy korábbi elnöke Teleki László volt, amíg ki nem nevezték a baloldali-liberális kormány romaügyi államtitkárának. Utódja a CSZOSZ elnöki székében Dógi János, aki Teleki hívének számít. A cigány etnikum politikusi berkeiben közvélekedés, hogy Kolompár és Teleki, talán pozicionális megfontolásokból, nincsenek jóban. Dógi csapata bőszen támadja Kolompár politikáját, utóbbi pedig többször nyilatkozott úgy, hogy a cigány önkormányzat nem tud megfelelő kapcsolatot találni a kormányzathoz Teleki államtitkáron keresztül.
Az elmúlt hetek tárgyunk szempontjából nevezetes eseményei: a május 31-i közgyűlésen történt a 11. kísérlet Kolompár leváltására. Huszonnégy képviselő, köztük az elnök csapatából valók is, bizalmatlansági indítványt nyújtottak be ellene, de a témát nem tűzték napirendre. Dulakodás, heves kiabálás, székek, üdítőspalackok földhöz vágása: ezek tették emlékezetessé az idő előtt berekesztett gyűlést. Június 6-án azonban hogy, hogy nem, a Kolompár-ellenesek száma megcsappant, így simán elfogadták az Országos Cigány Önkormányzat 2004-es mérlegbeszámolóját.
Pedig a képviselők között kiosztott független könyvvizsgálói jelentés túlköltekezéssel jellemzi az OCÖ 2004-es gazdálkodását. A dokumentum megállapítja: 33,7 millió forintos a fedezethiány. A „lyukakat” aktuális programok számára érkező támogatási összegekből tömködik be, az átláthatóságnak és az államháztartási törvénynek fittyet hányva az elnyert pénzeket nem a megfelelő alszámlákon kezelik – derül ki az anyagból.
Továbbá: tavaly 28 millióval többet fizettek ki az OCÖ több mint félszáz képviselőjének, mint amennyit terveztek. Nos, ezzel kapcsolatban vetette fel Dancs Miklós ellenzéki képviselő a június 6-i közgyűlésen: „Ennyibe került hát Kolompár Orbánnak saját elnöksége fenntartása?”
Az elnök érdeklődésünkre élesen viszszautasította, hogy bármikor is „hűbérpénzt” osztott volna. A javadalmazások adó- és tb-kötelessé tételével magyarázta a 28 milliós kifizetési növekményt. Úgy vélte továbbá, hogy semmi olyan törvénytelenség nem történt, ami miatt az önkormányzat állítólag 30 fős koalíciójának meg kellene hátrálnia. A némi távolságtartással Kolompár mellett álló Kövesi Vilmos elnök-helyettes (Független Cigány Kerekasztal) azzal magyarázta a jelzett anomáliák lényegét, hogy bizonyos támogatott programok utófinanszírozásúak, az önkormányzatnak a működési és célzott programokbeli előfinanszírozást ideiglenes összegátcsoportosításokkal, számlahitellel lehet csak megoldani. Ellenben Dógi János ellenzéki OCÖ-alelnök azt fejtette ki a Magyar Nemzetnek: a független könyvvizsgálói jelentés bírálatait komolyan kell venni; Kolompár testületi határozatok nélkül, úgymond gátlástalan, egyszemélyi döntésekkel követett el pénzügyi machinációkat, és rendre megszegte a pénzkezelési szabályzatot.
Kolompár viszont olyannyira tisztának tartja működését, hogy amint idén már többször hangoztatta (csak mindeddig nem lépte meg), kész az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatát kérni elnöksége eddigi időszakára. Az ÁSZ-nál azonban, mint kiderítettük: az OCÖ-elnöknek nincs lehetősége ilyen megrendelést tenni…
Újabb fordulat június 14-én történt: Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, akit gyakori rasszistázásai miatt feketepárducként is emlegetnek a közéletben, otthagyta a cigány önkormányzatot. Az egyik okot így fogalmazta meg: Érthetetlen, hogy az igazságszolgáltatás szervei miért hunynak szemet az OCÖ ügyei felett immár tíz éve. Pénzéhes kisvajdák gátlástalanul fölélhetik a közpénzeket; persze ez azért is lehetséges, mert az eddigi kisebbségi törvény 1993-ban nem jelölte ki az OCÖ törvényességi felügyeleti szervét… Ez azonban – folytatta – még nem menti fel sem a törvénytelenül gazdálkodókat, sem pedig a nagypolitikát, amely engedi mindezt. Hogy miért? Talán mert a „középkori vajdasági rendszer” hallgatólagos engedélyezésével a cigány vezetők nem sok vizet zavarnak az országos döntések háza táján.
Horváth Aladár mandátum-visszaadásával az ellen is tiltakozik, hogy – többek között az OCÖ helyeslésével – a Magyar Országgyűlés e hó 13-án elfogadta az új kisebbségi törvényt és az ahhoz tartozó választójogi törvényt. A politikus a cigány közösség lajstromba vételének tartja azt, hogy választói névjegyzékbe kell fölvenni mindazokat, akik részt akarnak venni a kisebbségi önkormányzati képviselők megválasztásában. (Jegyezzük meg, a Fidesz jóvoltából nem az eredeti, erőteljesebb regisztrációt elgondoló kormányjavaslat valósult meg.)
– Megértem Horváth Aladárt, aki nem tudott visszakerülni annak a cigány önkormányzati rendszernek az élére, amelynek létjogosultságát egyébként sokszor megkérdőjelezte már – vélekedett ellenfeléről Kolompár Orbán OCÖ-elnök. Ezt megtoldotta azzal a gondolattal, hogy ha a volt elnök következetes volna, lemondana más posztjairól is, például a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnökhelyettesi székéről. Kolompár szerint a vidéki szavazóbázissal nem rendelkező Horváth okkal érezheti úgy, hogy a 2006-os kisebbségi választások nem sok jóval kecsegtetnek az ő számára. Itt az elnök megjegyezte, ha az OCÖ kerékkötője lett volna az új kisebbségi jogalkotó munkának, ha nem kötött volna némi kompromisszumot, akkor jövő ősszel alkotmányos okból nem lehetne választásokat tartani.
Végül Kolompár Orbán elvetette Horváth Aladár ama feltételezését, hogy a választások után kötelezően megsemmisítendő névjegyzék rossz emlékű lajstromozásra emlékeztetne. Ezt azzal is indokolta, hogy korántsem kell a helyi cigányok mindegyikének identitásnyilatkozatot tennie a település jegyzője előtt. Azt viszont szorgalmazta Kolompár, hogy a hazai roma társadalom vállalja fel magát, különben nincs jövője. Az elnök úgy kalkulált, hogy még 3-400 helyi cigány kisebbségi önkormányzatot kell ragasztani az eddigi mintegy ezer mellé.
Botrány botrány hátán. Miután Farkas Flóriánt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, a Lungo Drom elnökét „megpuccsolták”, és az OCÖ vezetését – némi kormányzati segítséggel – átvették a baloldali szervezetek, botrány botrányt követett. Nemrégiben több, köztük számos baloldali cigány szervezet is közleményben szólította fel az OCÖ vezetőségét, hogy „az össz-magyarországi cigányság érdekét figyelembe véve haladéktalanul oszlassa fel magát”. A közleményben rámutatnak: miközben a szervezet háza tája botrányoktól hangos, „érdemi munkát, eredményeket nem tudnak felmutatni”. – Most már nem csupán a hazai közvélemény, de külföldön a Roma Világszövetség is felfigyelt erre a tarthatatlan állapotra – szögezik le. A dokumentumot nemcsak a Lungo Drom szignálta, hanem többek között a Phralipe Független Cigány Szervezet országos központi szervezete, a Cigány Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Magyarországi Roma Összefogás Pártja, a Cigány Vezetők Szakmai Szövetsége. A legutóbbi híradások szerint az OCÖ el akarja adni kulturális központját, mondván, hogy nincs pénz a szükséges felújításra. (Sz. Á.)
