Szigorító intézkedéseket jelentett be tegnap Veres János, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn az adórefom népszerűbb oldalát ismertette. Az adómérsékléshez szorosan kapcsolódó kiadáscsökkentéseket a pénzügyminiszter egyelőre nem részletezte, csak annyit közölt, hogy a minisztériumok jövőre több mint 200 milliárd forinttal kevesebb pénzből tudnak gazdálkodni. Mint fogalmazott, az adóreform bevételkiesést okoz, ezért van szükség a kiadási tételek „szűkítésére”. A magyarországi euróbevezetés újabb késésére figyelmeztető nemzetközi jelentésekkel kapcsolatban Veres kijelentette: hazánk továbbra is azon a pályán van, amely 2010-es euróövezeti csatlakozást határoz meg. Az adóreformot illető ellenzéki kritikákra reagálva emlékeztetett, hogy 1998 és 2002 között az Orbán-kormány számos esetben emelte az adókat, s a személyijövedelemadó- terhelés is magasabb volt, mint most.
Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa a szigorító intézkedéseket illetően elmondta, hogy a kormány által előirányzott összeget csak akkor lehet ténylegesen is megspórolni a minisztériumoknál, ha radikális elvonásokba és elbocsátásokba kezd a kabinet.
A konkrét kiadáscsökkentő terveket hiányolja a kormány részéről az OTP Bank elemzési központjának tegnap kiadott jelentése, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a javaslatok hiányában jelenleg nem látszik, mi biztosítja majd a tervezett köztehermérséklést és annak fenntarthatóságát. A jelentés szerint a hétfőn ismertetett intézkedéscsomag hosszú távú hatásainak megítélését több tényező is nehezíti, leginkább az, hogy jövőre választások lesznek, ezért a csomag minden 2006 utánra tervezett eleme „leginkább az ígéret kategóriájába sorolandó”.
A magyarországi gazdasági folyamatokat elemezve egyre több külföldi befektetőház és hitelminősítő véli úgy, hogy a tavaly már két évvel „kitolt”, 2010-es euróbevezetési céldátum sem tartható hazánk számára. Hasonló aggodalmakat fogalmaz meg a Dresdner bankcsoport londoni befektetési részlegének legfrissebb elemzése is, amely hangsúlyozza: a költségvetési lazaság akár 2012– 2013-ig késleltetheti a közös valuta bevezetését. A legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch úgy véli, hogy a hivatalos céldátumhoz képest két évet késhet az eurózónához történő csatlakozásunk, a csúszás okozója a magas deficit. Idén a legpesszimistább jelentést a Goldman Sachs pénzintézet adta, amely a magyarországi euróbevezetés időpontjára a 2014-et sem tartotta kizártnak.
Kétségbeesett adóreform. Gyurcsány Ferenc adócsökkentésről szóló hétfői bejelentése korántsem csoda, a szlovákiai adóreform fényében nézve inkább csak a kétségbeesés jele – állapítja meg a szlovák SME című, Pozsonyban megjelenő napilap tegnapi száma.
Jön az árkommandó. Árkommandót állít fel a kormány annak érdekében, hogy a kereskedők ne tegyék zsebre „extraprofitként” a január 1-jei tervezett ötszázalékos áfacsökkentés hatását – jelentette be tegnap Mesterházy Attila, az ifjúsági szociális és családügyi minisztérium politikai államtitkára. Kijelentette: a leghatékonyabb fegyver az ilyenek ellen a nyilvánosság, ezért nyilvánosságra fogják hozni azoknak a cégeknek a nevét, amelyek nem érvényesítik áraikban az áfacsökkentést. Az államtitkár szerint ez a kereskedőknek sem érdeke, hiszen profitjuk nem csökken attól, hogy mérséklődik az általános forgalmi adó, viszont az alacsonyabb árak növelik a forgalmukat. (Cz. I.)
