Elmondta, hogy bár rövid távon a magas ár hatásai jelentéktelenek, hosszabb, fél–egy éves időtávon már mindenképpen számíthatunk a drága üzemanyag káros következményeire. Ha a benzin és a gázolaj ára tíz százalékkal emelkedik, az egy év alatt összességében mintegy 0,6 százalékkal növeli az inflációt; a hatás egyrészt közvetlenül jelentkezik akkor, amikor a kutaknál vásárolunk, másrészt közvetetten, hiszen a vállalkozások a szállítással kapcsolatos többletköltségeket igyekeznek beépíteni áraikba.
*
A drága üzemanyag az exportot is visszaveti, lassítja a bruttó hazai termék (GDP) bővülését. Mivel a kőolaj és a kőolajtermékek piaca globális, ez a hatás több áttételen keresztül jelentkezik hazánkban. Először az Egyesült Államok importkedve esik vissza, ez visszaveti a német cégek forgalmát, rajtuk keresztül pedig a magyarországi kivitel is megcsappan. Zékány András szerint ugyanaz a tízszázalékos üzemanyagár-emelkedés, amely 0,6 százalékkal megnöveli az inflációt, a fenti körfolyamat végén egyszersmind egy tized százalékkal csökkenti a hazai GDP-t is.
Az elemzők megosztottak abban a kérdésben, merre mozdulnak el a közeljövőben a nemzetközi olajárak. A keresleti, kínálati viszonyokra alapozó várakozások szerint már eddig sem lett volna szabad drágulniuk a jegyzéseknek. Az üzemanyagoknál valamivel könynyebb a jóslás, hiszen e piacon az olaj ára csak egy az árat meghatározó tényezők közül, és ez alapján valószínűnek látszik a tartós drágaság.
A prognózisok alapján az euró/ forint árfolyam a 250–255 forintos sávban stabilizálódhat, 1,2-es dollár/eurós árfolyam mellett. Ez azt jelenti, hogy a forint tovább gyengül a dollárral szemben, ami akkor is magasabb benzinárat jelent, ha a nemzetközi jegyzésárak változatlanok maradnak.
A szakemberek szerint a nemzeti kormányok csupán az adóterheket csökkenthetik, ha ki akarják védeni a magas üzemanyagárak hatásait.
origo.hu
Kórházból üzent Reviczky Gábor – életmentő beavatkozás előtt áll
