A növekvő apátiát is legyőzte Bakijev

Hatan indultak, lényegében azonban csupán egyetlen igazi esélyese volt a tegnap Kirgizisztánban megtartott előre hozott elnökválasztásnak. A márciusi ellenzéki megmozdulások, Aszkar Akajev elmenekülése óta az ideiglenes államfői tisztet is ellátó Kurmanbek Bakijev igazi ellenfele az elmúlt hónapok meglehetősen ellentmondásos eseményeinek hatására az országban eluralkodó politikai apátia volt. Elemzők így joggal tartottak attól, hogy a választás a csekély részvétel miatt érvénytelen lesz, nem vesz részt rajta a szavazásra jogosultak fele. Osztotta az aggályokat a hatalom is, így két órával meghosszabbították a szavazást. Estére azonban mindenki megnyugodhatott, a voksolás érvényes, Kurmanbek Bakijev pedig délen 90, de északon is 70 százalék körüli – látszatra nem túl demokratikus – eredményt ért el.
A választást egyébként a közép-ázsiai változások, a térségbeli demokratikus átalakulás próbájának tartják. Mint megfigyelők emlékeztetnek, Kirgizisztánt a Szovjetunió felbomlása után a régió viszonylag legdemokratikusabb államának tartották, míg most, ha nem is teljesen békés körülmények között, de először itt adta át hatalmát a függetlenség után hatalomba került elnök. Az Amerika által hangoztatott demokráciaexport a térségben sokak szerint nem járható út, s e véleményeket támasztja alá a „tulipános forradalom” Biskekben fosztogatásokba torkollt lezajlása is.
A választási kampány kezdetét is az indulatok felizzása jellemezte, a szembenálló politikai csoportokhoz tartozók kormány- és más hivatali épületeket foglaltak el a fővárosban és vidéken egyaránt, hogy nyomatékot adjanak követeléseiknek. A hangulat azután vált nyugodtabbá, hogy a legesélyesebb jelölt, Kurmanbek Bakijev egyezséget kötött fő riválisával, Feliksz Kulovval. Az utóbbi elfogadta a miniszterelnöki posztot arra az esetre, ha Bakijev lesz a győztes. Az észak (Kulov) és a dél (Bakijev) két vezéralakjának összefogásától sokan a feszültség csökkenését, az oly hőn áhított stabilitást várják, amely a valódi reformok megkezdésének előfeltétele lenne. E „társbérlet” azonban a választások után könnyen felborulhat, miután várhatóan napirendre kerül az elnöki jogkörök csökkentése. Kirgizisztánra tehát a választások sikere esetén is nehéz idők várnak, s többen számolnak a feszültség növekedésével.