Basescu akcióban

Amikor tavaly decemberben Traian Basescu legyőzte Adrian Nastasét a román elnökválasztás második fordulójában, s ezzel ellenzékbe küldte az addig verhetetlennek tűnő posztkommunistákat, tudni lehetett: az egykori hajóskapitány tisztában van sorsfordító szerepével, és élni is fog az ebből fakadó lehetőséggel. A nem diplomatikus szófűzéséről ismert államfőt már a diadalmas hatalomváltást követő macskajaj után az kezdte foglalkoztatni, miként lehet végképp letörölni a politikai paletta mérvadó részéről a Ion Iliescu fémjelezte hálózatot.
E terv része a néhány nappal ezelőtt beígért előre hozott választás. Az, hogy a bukaresti alkotmánybíróság elutasította a parlamentnek benyújtott igazságügyi reformtervezetet, jó ürügyként szolgált a régóta dédelgetett forgatókönyv életbe léptetéséhez. Az egyelőre még igen bizonytalan lábakon álló folyamatot kétkedéssel fogadták Brüsszelben. De mire is számít valójában Basescu és a román jobbközép pártszövetség az őszi választásokon? Elsősorban arra, hogy érvényesüljön a papírforma, azaz a nemzeti liberálisok és a demokraták koalíciója szerezze meg az abszolút többséget vagy akár a kétharmados parlamenti támogatottságot az új kabinetnek. Így eltűnne a képből a politikai zsarolásra berendezkedett, egykori szekusok fészkeként is emlegetett Konzervatív Párt (korábban Humanista), és minimálisra csökkenne a szociáldemokraták, valamint a szélsőséges Corneliu Vadim Tudor pártjának befolyása. Mintegy ráadásként Theodor Stolojan, Basescu nagy kedvence válthatná Tariceanut a kormányfői poszton.
Felemás érzésekkel fogadták az államfő stratégiájának érvényesítését az erdélyi magyarok is. Egyrészt jó hír, hogy Nastaséék, Tudorék egyértelműen a politika perifériájára kerülhetnek, másrészt az előre hozott választások miatt viszont pánikhangulat lett úrrá az RMDSZ vezetőin. A parlamenti küszöb átlépése meglepően könnyen sikerült tavaly decemberben, de aligha lesz ugyanolyan zökkenőmentes a helyzet az idén ősszel. A magyar szavazók motiválása egyre nehezebb, főleg úgy, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása már korántsem biztos. A liberális–demokraták most ugyan ismét beígérték a hatalmi pozíciókat, így Markó Béláék támogatják az újabb megméretést, fölényes jobbközép győzelem esetén azonban aligha lehet mérget venni a megállapodás betartására. Bár az RMDSZ tagadja félelmeit, a hírek szerint az utóbbi napokban négyszázalékosra igyekezett csökkenteni a jelenleg ötszázalékos parlamenti küszöböt. Sikertelenül.
Vélhetőleg Markóék elbizonytalanodását jelzi az is, hogy az RMDSZ-elnök egy nappal az előre hozott megméretés tervének bejelentése után találkozót kért és kapott Orbán Viktortól. Az RMDSZ erdélyi magyar ellenzéke ismét aktivizálódhat, még akkor is, ha most úgy tűnik, padlón van. Az autonómia követelését mellőző Markóék kampánytarsolyában egyetlen sikertörténet maradt: a kormány pár napja sürgősségi rendelettel új törvényt fogadott el, amelynek értelmében az államosított épületeket öt éven belül viszsza kell adni jogos tulajdonosaiknak, még akkor is, ha azokban közintézmények működnek. Kérdés, elég lesz-e ez az öt százalék eléréséhez. Mint a fentiek is mutatják, legalább annyi ellenérdek mutatkozik az idő előtti megméretés kapcsán, mint amennyi érv szól mellette. A tegnap esti miniszterelnöki bejelentés, miszerint elképzelhető, hogy minden marad a régiben, azaz mégsem voksolnak ősszel, csak fokozza a bukaresti instabilitást. A tartós bizonytalansággal pedig könnyen elpárologhat a jobbközép román kormány rekordokat döntögető népszerűsége.