Bezárásra ítélt tehenészetek

A hazai tejtermelők egyharmada még ebben az évben tönkremehet. A feldolgozók hamarosan tovább csökkentik a felvásárlási árakat, ami a kis és közepes tehenészetek számára a végső csapást jelenti majd – hangzott el a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szarvasmarha-választmányának tegnapi ülésén.

Nánási Tamás
2005. 07. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közös vezetés alá került két feldolgozó, az Új Mizo és a Sole a napokban egyoldalú szerződésmódosítást kezdeményezett a termelőknél annak érdekében, hogy literenként 57 forintra csökkentse a tej felvásárlási árát. A választmány ülésén elhangzott: a baranyai és a Győr környéki gazdaságok egyöntetűen visszautasították az ipar lépését, mert a hazai tehenészetek számára minimálisan literenként 62–64 forintnyi bevétel szükséges a megélhetéshez. Több megyei küldött is beszámolt arról, hogy a termelők ellenállása miatt taktikát váltott az Új Mizo és a Sole. Egyenként keresik fel a jelentősebb nagyüzemeket, hogy egyedi szerződésekkel, a tiltakozó tehenészetek rovására biztosíthassák a feldolgozók számára a szükséges tejmennyiséget. A választmány tanácskozásán a külön felkeresett gazdaságok között említették meg többek között a nemrég privatizált Bóly Rt.-t, valamint a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.-t. Szóba került az is, hogy a politikai kapcsolatok sem segítenek, hiszen a különalku részese lehet a Lakos László volt szocialista földművelésügyi miniszter által vezetett kőröstetétleni agrárcég, illetve a Baja Ferenc rokona által vezetett helyi szakszervezet sem emeli fel a szavát a kecskeméti Mizo-üzem várható bezárása ellen. Elkeseredett hangú nyilatkozatot ismertetett a jelenlévőkkel Németh István, a választmány Pest megyei küldötte. A dokumentumhoz csatlakozó termelők kijelentik, hogy ez év végén befejezik a tejtermelést, mert kilátástalannak tartják a jelenlegi helyzetet. Egyetlen, végső kérésük van a kormányzat felé: vásárolja fel tőlük a tejkvótát, és adja el a külföldieknek, hátha ők jobban boldogulnak a lehetőséggel. Németh István szerint ma már a hazai tehenészetek 30-40 százaléka gondolkodik így. Egyre általánosabb az a vélemény, hogy az Európai Unió igazságtalan a magyar gazdákkal, és végső soron nem a fejlődéshez, hanem csődhöz vezet az előnytelen feltételekkel megkötött csatlakozási szerződés.
A Tej Terméktanács adatai szerint az elmúlt egy évben lényegében megtízszereződött a hazánkba érkező importtej értéke. A választmány Baranya megyei küldötte arról számolt be, hogy a tejbehozatalunkban jelentős szereppel bíró Csehország a tejkvóta növelését kéri Brüsszeltől, mert termelőik nem képesek kihasználni a rendelkezésükre álló kapacitásokat. Az ülésen az is kiderült, hogy a cseh felvásárlási ár literenként 0,29 eurócent, ami magasabb a hazai feldolgozók által diktált összegnél. A tanácskozáson úgy vélték, a helyzeten sokat segíthetne Gráf József agrárminiszter, már azzal is, ha megvizsgáltatná azt a tizenegy külföldi tejterméket, amelyet a terméktanács véleménye szerint az uniós szabályok megsértésével forgalmaznak hazánkban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.