A közös vezetés alá került két feldolgozó, az Új Mizo és a Sole a napokban egyoldalú szerződésmódosítást kezdeményezett a termelőknél annak érdekében, hogy literenként 57 forintra csökkentse a tej felvásárlási árát. A választmány ülésén elhangzott: a baranyai és a Győr környéki gazdaságok egyöntetűen visszautasították az ipar lépését, mert a hazai tehenészetek számára minimálisan literenként 62–64 forintnyi bevétel szükséges a megélhetéshez. Több megyei küldött is beszámolt arról, hogy a termelők ellenállása miatt taktikát váltott az Új Mizo és a Sole. Egyenként keresik fel a jelentősebb nagyüzemeket, hogy egyedi szerződésekkel, a tiltakozó tehenészetek rovására biztosíthassák a feldolgozók számára a szükséges tejmennyiséget. A választmány tanácskozásán a külön felkeresett gazdaságok között említették meg többek között a nemrég privatizált Bóly Rt.-t, valamint a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.-t. Szóba került az is, hogy a politikai kapcsolatok sem segítenek, hiszen a különalku részese lehet a Lakos László volt szocialista földművelésügyi miniszter által vezetett kőröstetétleni agrárcég, illetve a Baja Ferenc rokona által vezetett helyi szakszervezet sem emeli fel a szavát a kecskeméti Mizo-üzem várható bezárása ellen. Elkeseredett hangú nyilatkozatot ismertetett a jelenlévőkkel Németh István, a választmány Pest megyei küldötte. A dokumentumhoz csatlakozó termelők kijelentik, hogy ez év végén befejezik a tejtermelést, mert kilátástalannak tartják a jelenlegi helyzetet. Egyetlen, végső kérésük van a kormányzat felé: vásárolja fel tőlük a tejkvótát, és adja el a külföldieknek, hátha ők jobban boldogulnak a lehetőséggel. Németh István szerint ma már a hazai tehenészetek 30-40 százaléka gondolkodik így. Egyre általánosabb az a vélemény, hogy az Európai Unió igazságtalan a magyar gazdákkal, és végső soron nem a fejlődéshez, hanem csődhöz vezet az előnytelen feltételekkel megkötött csatlakozási szerződés.
A Tej Terméktanács adatai szerint az elmúlt egy évben lényegében megtízszereződött a hazánkba érkező importtej értéke. A választmány Baranya megyei küldötte arról számolt be, hogy a tejbehozatalunkban jelentős szereppel bíró Csehország a tejkvóta növelését kéri Brüsszeltől, mert termelőik nem képesek kihasználni a rendelkezésükre álló kapacitásokat. Az ülésen az is kiderült, hogy a cseh felvásárlási ár literenként 0,29 eurócent, ami magasabb a hazai feldolgozók által diktált összegnél. A tanácskozáson úgy vélték, a helyzeten sokat segíthetne Gráf József agrárminiszter, már azzal is, ha megvizsgáltatná azt a tizenegy külföldi tejterméket, amelyet a terméktanács véleménye szerint az uniós szabályok megsértésével forgalmaznak hazánkban.
Így fogadták Bulgáriában az euró bevezetésének hírét
