Bizakodás Bálványoson

Valójában a magyar kormány, nem pedig a nép mondott nemet a határon túli magyaroknak tavaly december 5-én – szögezte le Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a tizenhatodik Bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábor záróakkordjaként.

A volt miniszterelnök a sokezres tömeg előtt a jövőről szólva dinamizmusra, regionális szerveződésre, tettrekészségre, vállalkozási kedvre alapuló szemléletváltást sürgetett, s azt mondta, szükség volna egy nemzetileg elkötelezett baloldalra is.
Létezik olyan forma, amelynek révén a terhek növekedése nélkül garantálható a kettős állampolgárság, s ha az ország jelenlegi vezetése ezt elfogatta volna, elsöprő többséggel győzhettek volna az igenek a népszavazáson – mondta Orbán Viktor volt miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, alátámasztva ezzel azt a gondolatot, hogy valójában a kormány, s nem a lakosság mondott nemet a magyarságra. Elmondta azt is, hogy mi vagyunk a térségben az egyetlen olyan ország, amely kész ilyen elveket követni, szomszédaink ráadásul már régen megoldották a kettős állampolgárság kérdését. A románok, a szlovákok, a szerbek és a horvátok erősebb nemzettudattal rendelkeznek, nálunk azonban még a belső magyar érdekek sincsenek tisztázva, nemhogy a határon túli kapcsolatok.
*
A Bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábor sokezres tömege előtt elmondott programbeszédében Orbán Viktor leszögezte, a magyarság sorsa a 2006-os választásokon fordul meg, ezért is az előadáshoz kapcsolt Magyarország jövője jövőre jelmondat. Mint mondta, az elmúlt kilencven év alatt a korszellem átalakult, s immár az új lehetőségek megteremtéséhez szemléletváltásra lenne szükség. A Fidesz elnöke a dinamizmust, a lebomló államhatárokat, a szorgalmat, a regionális, területi szerveződést, tettrekészséget és vállalkozási kedvet nevezte a jövő fő tényezőinek. Úgy fogalmazott, ha képesek vagyunk a jól szervezett hálózat kiépítésére, a szétszóródottság akár előnnyé is válhat, csakhogy ehhez az erőforrást, befektetési lehetőséget, közös pontokat kell látni a határon túli magyarságban, nem pedig a terhet. A sikeres jövő pedig tizenötmillió magyarban rejlik – tette hozzá a politikus, komoly tetszést váltva ki hallgatóságából.
Orbán Viktor úgy vélekedett, gazdaságpolitikai fordulatra is szükség lesz, beleértve az adócsökkentést is.
Történelmi visszatekintést nyújtva kifejtette, a huszadik századi baloldal, amikor csak lehetőséget kapott, rárontott saját nemzetére. Így volt ez 1919-ben, Rákosi idején, 1956-ban és tavaly december 5-én is. Szükség volna azonban a nemzetileg elkötelezett baloldalra, melynek ezért fordulatot kellene végrehajtania. Erre a történelmi meghatározottság miatt csekély az esély, ám – fűzte hozzá Orbán –, a baloldal meglehetősen hajlékony, a vártnál gyorsabban is tud váltani.
A volt kormányfő elfogadhatatlannak nevezte a kisebbségek etnikai arányának megváltoztatására irányuló törekvéseket, a fizikai megfélemlítést, az igazságszolgáltatás elfogultságát, a magyar intézmények háttérbe szorítását, éppen ezért határozottabb külpolitikát, bátor, az EU-ban elfogadott kisebbségpolitikát sürgetett, valamint kérte a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívását.
Orbán Viktor biztosította hallgatóságát arról, hogy a kettős állampolgárság akkor sem kerül le a napirendről, ha Románia közben uniós taggá válik. Elmondta továbbá, hogy a 2006-os választásokon a jobboldali erők közötti meg nem támadási szerződés megkötését látná szerencsésnek.
Beszéde után Orbán Viktor a sikeres együttműködés, az erdélyi magyar politikai helyzetről és az autonómia kérdéseiről tárgyalt Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, és Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség vezetőjével.