Célt tévesztett konferencia

Komoly elégedetlenségüknek adtak hangot a határon túli magyar vezetők, amiért a kormány nem hívta meg őket Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában című kétnapos konferenciára. Noha az értekezleten a résztvevők semmilyen megoldási formát nem vázoltak fel, az érintett határon túliak úgy érzik, nélkülük próbálnak meg dönteni az őket érintő kérdésekről.

Komoly mulasztásnak nevezte a hét végén Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, hogy a magyar kormány nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Az RMDSZ elnöke közölte: a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. Markó úgy vélte, ezt a kérdést akkor lehetne megfelelően kezelni, ha a magyarországi pártok egyezségre jutnának a kettős állampolgárság ügyében. Kifogásolta azt is, hogy az idén már nem kaphatnak támogatást a határon túliak, mivel nem marad elég idő a pályáztatás lebonyolítására.
Hasonlóan nyilatkozott az ügyben lapunknak Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke is, mondván: „eleve érthetetlen volt számomra a magyar kormány kezdeményezése, hogy a határon túli magyarok mellőzésével nemzetközi szakértői konferenciát hív össze a közjogi státusunkról. A kérdés alapvetően belpolitikai, tehát a kormány és az Országgyűlés jog- és hatásköre a különböző javaslatokról rendelkezni, s a tisztesség kérdése csupán, hogy a döntéshozatali folyamatba bekapcsolja-e az érintetteket.” Duray szerint a konferencia sikertelenül ért véget, hiszen semmilyen olyan megoldást nem tudtak felvázolni a szakértők, amely összhangban lenne a határon túli szervezetek javaslataival.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke nem lát őszinte, komoly szándékot a kormány kezdeményezésében, hogy megoldást találjon a kettős állampolgárság problémájára, különösen hogy a kormány a tanácskozáson nem is volt kíváncsi az érintettek, a határon kívüliek véleményére. Szerinte időhúzást szolgáló látszattevékenységről van szó, amely fokozatosan a többi sorsára jut. Arra is rámutatott konkrét példákkal illusztrálva, hogy nagy szakadék tátong aközött, amit a kormány az állampolgárság elnyerésére vonatkozó könnyítésekről mond s aközött, amit a polgárok átélnek.
Az európai szakértők részvételével zajlott tanácskozáson Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint mindazonáltal egyértelművé vált, hogy különböző szintű állampolgárság nem elfogadható Európában. Avarkeszi a szombaton zárult Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában című konferencia tapasztalatait összegezve az MTI-nek elmondta: nem lehet olyan állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak, ami kevesebb jogosultsággal jár, mint más állampolgároké, nem lehet például választójog nélküli státust meghatározni. Avarkeszi nem szólt ugyanakkor arról, hogy a választójogot azok a magyar állampolgárok kapnak, akik bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkeznek, nem pedig azok, akik valamiféle „magasabb szintű” állampolgársággal rendelkeznek.
Avarkeszi Dezső úgy vélte, augusztus végén, szeptember elején le lehet ülni a határon túliak képviselőivel megbeszélni a konkrét megoldási lehetőségeket. Pénteken még úgy fogalmazott, „ha a határon túli magyar szervezetek továbbra is csak annyit tudnak mondani, hogy ők ragaszkodnak a kettős állampolgárságnak ahhoz a formájához, amely a december 5-i népszavazáson felmerült, erre egészen biztos, hogy a magyar kormány azt fogja mondani, hogy nem hajlandó beterjeszteni ilyen törvényjavaslatot”.