Csalóka mutatók, bizonytalan helyzet

Kirobbanóan sikeresnek látja a kormány a magyar gazdaságot. Az Orbán-kabinet gazdasági minisztere szerint viszont csalóka és sebezhető a kialakult helyzet. Matolcsy György példaként említette, hogy valóban nőtt az export volumene, de ez zömmel öt multinacionális cég teljesítményének tudható be, és nem a magyar gazdaságnak. A versenyképességet a folyó fizetési mérleg, az államháztartás és az államadósság határozza meg. Ezek viszont nem utalnak sikerre, és mindaddig nem is lesz változás, amíg az állam nem javít működésén. Az ikerdeficit kialakulása pedig különösen aggasztó.
A volt gazdasági miniszter szerint a jövőre munkába álló új kormánynak mindent el kell követnie azért, hogy az euró bevezetésének – a jelenlegi kabinet gazdaságpolitikai hibasorozata miatt – 2010-re csúsztatott dátumát tartani lehessen. Ha ez elmarad, azzal óriási kockázatokat vállal az ország. Nem mindegy, hogy milyen árfolyamon állunk át a közös európai valutára, ezer forintunkért három vagy négy eurót kapunk. Ha kevesebbet, akár le is állhat a gazdaság, ha többet, a bővülés dinamikus lehet.
Matolcsy György szerint kiábrándító és csalódáskeltő a kormány bejelentett adóreformja, ami inkább propaganda, választási fogás, mintsem a versenyhelyzetet javító program. Ezzel szemben radikális adócsökkentésre volna szükség, amit államháztartási és államigazgatási reformnak is kísérnie kellene. Az is hiba, hogy az adóváltoztatásokat öt évre elnyújtva vezeti be a kormány, holott csak egy lépésben lehet hatékonyan változtatni az adórendszeren. A hatékony adóreform gyors, nagy léptékű, így lehet vele kifehéríteni a rejtett jövedelmeket, jöhet létre több munkahely. A mostani bejelentés viszont egyetlen elemében sem ösztönöz a foglalkoztatás bővítésére.
A volt miniszter úgy látja, hogy a kormány ismét a „régi receptet” vette elő: az elképzelések kidolgozásakor a kormánytisztviselők figyelmen kívül hagyták a vállalkozók véleményét, és az adóreform-bizottság is feleslegesen dolgozott hónapokon át. Eközben a versenyképesség helyreállítása érdekében az áfacsökkentésnél fontosabb lenne az iparűzési adó megszüntetése, valamint a társadalombiztosítási járulékok mérséklése.

400 ezer új munkahely? Folyamatos a munkanélküliség növekedése. A KSH legutóbbi adatai alapján a munkanélküliségi ráta idén a március–májusi időszakban már több mint egy százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Több mint 61 ezer fővel emelkedett, 241 ezerről 303 ezerre nőtt az állástalanok száma. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,8 százalékról 7,2 százalékra emelkedett, ami hatéves csúcsnak felel meg. A munkanélküliek száma tovább emelkedhet, ha a foglalkoztatáspolitikában nem következik be radikális fordulat. Az MSZP–SZDSZ-koalíció 5,6 százalékos munkanélküliségi rátával vette át a kormányzást, a munkanélküliek száma pedig 73 ezer fővel volt alacsonyabb.