Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A vita előzménye, hogy a Bundestag elnöke, Julia Klöckner (CDU) megtiltotta a szivárványos zászló kitűzését a szövetségi parlament épülete elé. Klöckner szerint a parlament „nem cirkusz”, és az állami intézmények előtt nem politikai mozgalmak, hanem az állam egységét és alkotmányos rendjét jelképező zászlóknak van helye, írja az Origó.
Friedrich Merz kancellár is emellett foglalt állást, de a Zöldek és a Baloldal erőteljesen tiltakoztak.
A konzervatív hetilap ezért országos közvélemény-kutatást végzett, hogy kiderítse: mit is gondolnak erről valójában a németek?
Az eredmények beszédesek: a megkérdezettek 41 százaléka támogatja, hogy minden nap kitűzzék a Németország zászlaját a hivatali épületek előtt, 20 százalék ellenezte ezt az elképzelést, 32 százaléknak pedig mindegy, milyen zászló van kint.
A felmérésből az is kiderült, hogy párthovatartozás szerint jelentősek az eltérések. A jobboldali és konzervatív szavazók, különösen az AfD támogatói, elsöprő többséggel pártolják a német nemzeti szimbólumok napi használatát. Érdekesség viszont, hogy az AfD-szavazók meglepően magas arányban támogatják az európai zászló napi kitűzését is – egy olyan jelképét, amelyet a párt korábban gyakran bírált.
A szivárványos zászló kérdésében erősebbek a politikai törésvonalak. A Zöldek és a Baloldal szimpatizánsai között sokan vannak, akik örömmel látnák a queer közösséget szimbolizáló zászlót a városházák és más hivatalok előtt – gyakran akár a német zászló helyett is.
Borítókép: Szivárványos zászló a berlini Reichstag épületén a Scholz-kormány idején (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Leon Kuegeler)
Ukrajna válságban.
Brüsszel ismét komoly projektet akadályoz.
Kezd szétesni a rendszer? Egyre több ország mond nemet.
Berlin tanítómesterként lép fel a Balkánon.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ukrajna válságban.
Brüsszel ismét komoly projektet akadályoz.
Kezd szétesni a rendszer? Egyre több ország mond nemet.
Berlin tanítómesterként lép fel a Balkánon.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Először a fotó nem passzolt a névhez, aztán a név nem passzolt a körzethez, végül már az sem volt biztos, hogy a jelölt egyáltalán ott lakik, ahol indul.
A rejtélyek megfejtése a cikkben.
Az első lebukás nem tántorította el.
Tizenkét éves gyerekek számára készült.
Brüsszel ismét komoly projektet akadályoz.
Kezd szétesni a rendszer? Egyre több ország mond nemet.
Berlin tanítómesterként lép fel a Balkánon.
Európa mostani helyzetében kizárt, hogy az egyes országok polgárainak bármibe is hathatós beleszólási jogot adjanak.
A képek magukért beszélnek.
A fellendülés az Otthon start programnak is köszönhető.
Az ütközés csak a kisebbik baj volt, de szerencsére kéznél volt a segítség.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!