Dagad az államadósság

A kormányzat sikerpropagandájával szemben riasztó adatok és nem utolsósorban neves kutatóintézetek jelzik, hogy a magyar gazdaság rossz irányban halad. Az államháztartási hiány és az államadósság óriási méretűvé vált.

Egyelőre nem tudni, hogyan fogja megállítani a kormány a magyar gazdaság mélyrepülését. Az előrejelzéseket rendre túlszárnyaló államháztartási deficit lefaragására már az Európai Unió illetékesei is felhívták a kabinet figyelmét, ám az eddig bejelentett lépések nem arattak osztatlan sikert Brüsszelben. Épp ellenkezőleg: az EU-bizottság vezetői egyre erősebben kételkednek az eddigi eredményekben, és kételyeiken csak erősített a nemrégiben beharangozott adócsökkentési javaslatcsomag.
A számok azt mutatják, hogy a szakemberek pesszimizmusa legalábbis érthető, hiszen ebben az esztendőben már két nagy nemzetközi hitelminősítő intézet is hátrébb sorolta hazánkat a megbízható adósok rangsorában. A Standard & Poor’s szerint a romló magyar költségvetési helyzet és a bizonytalanság miatt a hazánknak nyújtott kölcsönök kockázatosabbá váltak. Ugyanerre a következtetésre jutott az idén már többször a Fitch Ratings is. A legnagyobb európai hitelminősítő intézet úgy ítélte meg, hogy a költségvetési deficit növelte az államadósságot, kibillentette egyensúlyából a gazdaságot, kikezdte a gazdaságpolitika hitelességét, és késlelteti Magyarország euróövezeti csatlakozási menetrendjét.
Bár a különböző nemzetközi minősítések nem sokat mondanak az átlagos magyar állampolgár számára, a mögöttük lévő folyamatok közvetlen hatással vannak mindenki életére. Az államadósság ugyanis naponta több mint hétmilliárd forinttal növekszik, naponta 720 forint jut tehát minden egyes magyar állampolgárra. Az eladósodás felgyorsulásával sokszorosára nőttek Magyarország kamatfizetési költségei, és mostanra oda jutottunk, hogy a személyi jövedelemadó befizetések kilencven százaléka törlesztésre folyik el. Összadósságunk egyébként csak tavaly 3,2 milliárd euróval növekedett, és összességében megközelítette a 30 milliárd eurót, vagyis a bruttó nemzeti össztermék 32 százalékát. A gazdaságkutatók előrejelzései szerint ez a folyamat az idén sem áll meg.
A rossz gazdasági mutatók mostanra kétségessé tették, képesek leszünk-e 2010-ben bevezetni az európai közös valutát. Ehhez ugyanis 2007 és 2008 között a GDP két százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást kell végrehajtani, ami a szakemberek szerint óriási, szinte lehetetlen feladat.