Dubrovnik és a nyakkendő

Hogyan kerül a csizma az asztalra, vagy éppen a nyakkendő a dubrovniki nyári játékok programjába? Aki ismeri a horvátok nyakkendőkultuszát, annak ez nem is annyira különös. Tudnivaló ugyanis, hogy az elegáns férfiú öltözetének az a kelléke, amelyet magyarul közönségesen nyakkendőnek – régiesen nyakravalónak – nevezünk, külhoni nyelveken úgy hangzik, hogy cravate, cravat, krawat, és így tovább. Ez a kravát szó pedig a francia Croate-ból származik, ami annyit tesz: horvát. Úgy tartják a horvátok, s ezt a franciák sem vonják kétségbe, hogy a harmincéves háború idején került el Párizsba a horvát katonák nyakravalójával ez a ruhadarab; s az a férfi, aki adott magára, a la Croate (horvát módra) tekert a nyaka köré valami kendőt vagy szalagot. A múlt héten nagyszabású ünnepi ceremóniával megnyitott 56. dubrovniki nyári játékok részeként július 26-ig egy különös kiállítást is megtekinthetnek a történelmi városban az érdeklődők. Andrija Seifriedtől származott az ötlet: a horvát nemzeti szimbólumnak számító ruhadarab se maradjon ki idén Raguza városában a sokféle kulturális műsor kínálatából. 30 horvát festőt nyert meg különös tervének kivitelezéséhez. Mindegyikük megfestett kézzel két selyem nyakkendőt, s ebből lett a kiállítás. Az adriai nyárnak azon napszakában, amikor már enyhe szellő fúj a tenger felől, egészen pontosan, amikor épp elharangozták az éjfélt, nyitották meg a kiállítást. A város jeles költőjének, Luko Paljetáknak Nyakkendő című verse hangzott el egy neves horvát színésznő tolmácsolásában.