Homokbuckák és láprétek között

Hazánk tíz nemzeti parkja közül a Hortobágy után a második legrégebben alapított terület a Kiskunsági Nemzeti Park. Az idén harmincéves park számtalan vizes élőhely és homokbucka, valamint szikes gyeptársulás mozaikjából áll, ezzel egyedülállóan formagazdag a védett területek között.

Bohus Anita
2005. 07. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiskunság legértékesebb tájai az elmúlt másfél évszázad folyószabályozásai és lecsapolásai révén összezsugorodtak, a mezőgazdaság térhódítása következtében pedig szétdarabolódtak. Ezeket a természetvédelmi szempontból rendkívüli foltokat teljes megsemmisülésük előtt szinte az utolsó órákban mentette meg az intézményes természetvédelem. A Duna– Tisza-köze homokhátságait, a hullámos felszínű homokbuckákat szikesek, lápok, nedves rétek és a Tisza menti holtágak váltják. A változatosságot és fajgazdagságot éppen ez a mozaikos felépítés adja. Az ide látogatók átfogó képet kapnak az egykori hagyományos pusztai életről, hiszen a sétáik során néprajzi, kultúrtörténeti értékeket is megszemlélhetnek. Így Bugacpusztán szemtanúi lehetünk a csikós és betyár élet mindennapjainak. A hagyományos magyar tájfajta, a szürkemarha rideg tartásával, a legeltető állattartással tartják fenn ma is a pusztai növénytársulásokat és a néhol kietlennek tűnő homokvidéket, ami a honfoglalást követően a kunok állattartását és a törökök idején az elnéptelenedett puszták hangulatát idézi. Az akkori túllegeltetés és a későbbi vízrendezések, lecsapolások hatására jellegzetes homokmozgás indult meg a gyér növényzetű vidéken. Ennek egyik szép példája a fülöpházi futóhomokbuckák, amelyek állandóan vándorolnak. Ám vannak olyan buckák is – mint a bugacpusztai –, amelyeket a boróka dúsan benőtt. A tanyasi gazdálkodás számos emlékét őrzik a kiállítóhelyek. Sajnos a még élő tanyákon egyre több „eladó” tábla virít, ez az önfenntartó életforma ma már csak emlék.
A nemzeti park természetvédelmi jelentősége vitathatatlan, a legnagyobb túzokos élőhelyek itt találhatók az országban, a több mint ötvenezer hektáros terület tekintélyes része az UNESCO Bioszféra Rezervátum hálózat része. A turisták válogathatnak a tanösvények, túraútvonalak, kulturális programok, vagy éppen a botanikai szakvezetés között.



Hasznos információk. A Kiskunsági Nemzeti Park bemutatóhelyei: a bugacpusztai pásztormúzeum, a tiszaalpári Árpád-kori falurekonstrukció, a kunszentmiklósi Virágh-kúria, a Nyakvágó Csárdamúzeum és a Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű természetvédelmi terület. A tíz tanösvény a szikes tavak, nádasok madárvilágát, a pusztai növényzetet és a Tisza árterét mutatja be. A nemzeti park értékeit kisvasúttal is megtekinthetjük. A vicinálisok naponta többször Kiskőrös és Kecskemét, illetve Kiskunmajsa, Bugac és Kecskemét között indulnak útra. Információkért, szakmai vezetésért a nemzeti park központjához, illetve a Természet Házához lehet fordulni (www.knp.hu, telefon: 06-76/482-611, www.kisvasut.hu).

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.