Kőszegi Márk, a PM szóvivője lapunknak megerősítette ennek tényét, ám mint közölte, megállapodás még nincs a tarifaváltozásról. Az autóbusz-vállalatok leginkább az üzemanyagárak emelkedését nehezményezik, ugyanis bevételeikből még kevesebb pénzt tudnak működésük fenntartására fordítani, nem beszélve a járműfejlesztésről. A gázolajárak idén január 1-jétől június 15-ig 8,1, július 12-ig 12,8 százalékkal emelkedtek, erre pedig nem nyújt fedezetet az év eleji 4,5 százalékos jegyáremelés. A társaságok féléves eredménykimutatása is igazolta a viteldíjak emelésének szükségességét.
*
A pénzügyi tárcánál leginkább kiadási oldalról közelítik meg ezt a kérdést, díjemelés esetén ugyanis az eddiginél nagyobb mértékű fogyasztói árkiegészítést kellene biztosítania az államnak a társaságok számára, amit a költségvetés jelenlegi helyzete aligha tenne lehetővé. Fogyasztói árkiegészítés címén kapnak költségtérítést a Volán-társaságok az állam által meghatározott kedvezményes és szociális – például diák- és nyugdíjas- – jegyek után, ez az összeg teszi ki a huszonnégy Volán éves költségvetésének ötven százalékát. A megemelt jegyárak miatt minimális mértékben, de mindenképpen számolni kell az inflációgerjesztő hatással, továbbá azzal is, hogy egy éven belül tíz százalékkal, vagy azt is meghaladó mértékben emelkedhet a tarifa, ennélfogva az utasszám is csökkenhet. Figyelembe kell venni ugyanakkor a közösségi közlekedés térségfejlesztő, illetve népességmegtartó hatását is. Abban az esetben ugyanis, ha a Volánok a megnövekedett működési költségeiket nem tudják finanszírozni, mindez óhatatlanul a járatok csökkenéséhez vezet, ami leginkább a kis lélekszámú és munkanélküliséggel sújtott térségeket hozza még inkább kedvezőtlenebb helyzetbe.
Elutasítják a magyarok a kéretlen LMBTQ-érzékenyítést
