Kirkukban is késik az újjáépítés

Optimistán nyilatkozott lapunknak az iraki újjáépítésről a nemrég Magyarországon is megfordult kirkuki polgármester, Abdulrahman Musztafa Fatah, de elismerte, a közbiztonság még igen sok kívánnivalót hagy maga után. Az ország legjelentősebb olajmezői a kurdok lakta Kirkuk város közelében találhatók, és az iraki lakosság egyötödét kitevő kurd kisebbség a januári választásokon a szavazatok 26 százalékát szerezte meg. Az államfő, Dzsalal Talabáni is a kurdok soraiból került ki, és a jelenleg kormányzó koalíció egyik fő erejét is ez a kisebbség adja.

Mi az oka annak, hogy az eddig biztonsági szempontból viszonylag nyugodtnak tekinthető kurdok lakta területekre is átterjedt az erőszak az utóbbi hónapokban?
– A kurdok lakta tartományok három központjában ma is jó a közbiztonság, ugyanez már nem mondható el Kirkuk városáról, ahol léteznek biztonsági problémák. Ennek fő oka abban keresendő, hogy a többségében kurdok lakta város a mai napig a központi hatalom ellenőrzése alatt áll, nem csatolták az autonóm kurd területekhez. Megjegyzendő, hogy Kirkukban még mindig nagyságrendekkel kevesebb az erőszak, mint Irak többi nagyvárosában.
– Tudomásunk szerint ön ellen is követtek el merényletet másfél évvel ezelőtt.
– Jól tudják, a merénylet azonban nem Kirkukban történt.
– Ilyen bizonytalan helyzetben hogyan tudnak az újjáépítésre koncentrálni?
– Irak nemcsak olajban, hanem más természeti kincsekben is nagyon gazdag ország. Az ebből származó bevételt az előző rezsim saját céljaira és fegyverekre költötte. A Szaddám Huszein-éra végén tömegessé vált az elszegényedés, amely jelentősen hozzájárult a bűnözés kialakulásához és a rossz közbiztonsághoz. A jelenlegi demokratikus rendszer lehetővé teszi, hogy javuljon a gazdaság helyzete, és elkezdődhessen az újjáépítés. Az átlagfizetések növekedő tendenciát mutatnak és a kurdok lakta békésebb területeken egyre nagyobb arányú a gazdasági fejlődés. Úgy látom, nincs akadálya, hogy külföldi cégek is részt vegyenek a befektetésekben, a privatizációban.
– A médiában többször felvetődött az iraki olajszektor privatizálása. A Kirkuk közeli olajmezők jelenleg kinek a tulajdonát képezik?
– A központi kormány kezében van, tehát nem a kurd autonóm vezetéshez tartozik. Reméljük, hogy a jövőben ez a gazdag város végre saját maga rendelkezhet forrásaival, és a három fő kurd városhoz hasonlóan a kurd autonóm közigazgatáshoz tartozhat. Az ideiglenes iraki alkotmány 58. paragrafusa kimondja, hogy Kirkuk várost helyre kell állítani, és a menekültek részére biztosítani kell a hazatérés jogát. A város hovatartozásáról pedig népszavazáson dönthetnek később a lakosok.
– A háború alatt tömegesen elmenekült kurd nemzetiségű lakosság jelenleg is vár a visszatérés lehetőségére. Milyen esélyt lát erre?
– Sajnos még nincsenek meg a feltételek, hogy a hozzávetőlegesen háromszázezer menekült nagy része visszatérhessen, eddig mindössze tíz százalékuk tért haza. A kurd területeken közel négyezer falu pusztult el, ezen belül városunk környékén hétszázra tehető ez a szám.
– Milyen a viszony most az egykor ellenséges két kurd vezető, Dzsalal Talabani és Maszud Barzani között?
– Örömmel mondhatom, hogy béke és együttműködés van közöttük. Közös megállapodás eredménye az is, hogy Talabani az állam elnöke, míg Barzani a kurd autonóm területek vezetője lett.
– Augusztus közepéig ki kell dolgozni a végleges alkotmányt, amelyet népszavazásra bocsátanak. Milyen jogokat fog garantálni az új alkotmány a kurd területeken kisebbségben lévő türkmének számára?
– Kirkuk városának eredeti lakói a türkmének voltak, és egészen Szaddám Huszein diktatúrájáig békében tudtak egymás mellett élni a kurdokkal. Arra törekszünk, hogy az új alkotmány egyenlő jogokat biztosítson minden Irakban élő kisebbségnek.

---

Robbantás.