Mi az oka annak, hogy az eddig biztonsági szempontból viszonylag nyugodtnak tekinthető kurdok lakta területekre is átterjedt az erőszak az utóbbi hónapokban?
– A kurdok lakta tartományok három központjában ma is jó a közbiztonság, ugyanez már nem mondható el Kirkuk városáról, ahol léteznek biztonsági problémák. Ennek fő oka abban keresendő, hogy a többségében kurdok lakta város a mai napig a központi hatalom ellenőrzése alatt áll, nem csatolták az autonóm kurd területekhez. Megjegyzendő, hogy Kirkukban még mindig nagyságrendekkel kevesebb az erőszak, mint Irak többi nagyvárosában.
– Tudomásunk szerint ön ellen is követtek el merényletet másfél évvel ezelőtt.
– Jól tudják, a merénylet azonban nem Kirkukban történt.
– Ilyen bizonytalan helyzetben hogyan tudnak az újjáépítésre koncentrálni?
– Irak nemcsak olajban, hanem más természeti kincsekben is nagyon gazdag ország. Az ebből származó bevételt az előző rezsim saját céljaira és fegyverekre költötte. A Szaddám Huszein-éra végén tömegessé vált az elszegényedés, amely jelentősen hozzájárult a bűnözés kialakulásához és a rossz közbiztonsághoz. A jelenlegi demokratikus rendszer lehetővé teszi, hogy javuljon a gazdaság helyzete, és elkezdődhessen az újjáépítés. Az átlagfizetések növekedő tendenciát mutatnak és a kurdok lakta békésebb területeken egyre nagyobb arányú a gazdasági fejlődés. Úgy látom, nincs akadálya, hogy külföldi cégek is részt vegyenek a befektetésekben, a privatizációban.
– A médiában többször felvetődött az iraki olajszektor privatizálása. A Kirkuk közeli olajmezők jelenleg kinek a tulajdonát képezik?
– A központi kormány kezében van, tehát nem a kurd autonóm vezetéshez tartozik. Reméljük, hogy a jövőben ez a gazdag város végre saját maga rendelkezhet forrásaival, és a három fő kurd városhoz hasonlóan a kurd autonóm közigazgatáshoz tartozhat. Az ideiglenes iraki alkotmány 58. paragrafusa kimondja, hogy Kirkuk várost helyre kell állítani, és a menekültek részére biztosítani kell a hazatérés jogát. A város hovatartozásáról pedig népszavazáson dönthetnek később a lakosok.
– A háború alatt tömegesen elmenekült kurd nemzetiségű lakosság jelenleg is vár a visszatérés lehetőségére. Milyen esélyt lát erre?
– Sajnos még nincsenek meg a feltételek, hogy a hozzávetőlegesen háromszázezer menekült nagy része visszatérhessen, eddig mindössze tíz százalékuk tért haza. A kurd területeken közel négyezer falu pusztult el, ezen belül városunk környékén hétszázra tehető ez a szám.
– Milyen a viszony most az egykor ellenséges két kurd vezető, Dzsalal Talabani és Maszud Barzani között?
– Örömmel mondhatom, hogy béke és együttműködés van közöttük. Közös megállapodás eredménye az is, hogy Talabani az állam elnöke, míg Barzani a kurd autonóm területek vezetője lett.
– Augusztus közepéig ki kell dolgozni a végleges alkotmányt, amelyet népszavazásra bocsátanak. Milyen jogokat fog garantálni az új alkotmány a kurd területeken kisebbségben lévő türkmének számára?
– Kirkuk városának eredeti lakói a türkmének voltak, és egészen Szaddám Huszein diktatúrájáig békében tudtak egymás mellett élni a kurdokkal. Arra törekszünk, hogy az új alkotmány egyenlő jogokat biztosítson minden Irakban élő kisebbségnek.
Robbantás. Testére szerelt pokolgépet hozott működésbe egy öngyilkos merénylő tegnap reggel Bagdadban egy katonai toborzóirodánál, a robbanásban legkevesebb tíz ember meghalt – közölték rendőrségi és kórházi források. Más források nyolc halottról számoltak be. Kórházi közlés szerint valamennyi halálos áldozat az újoncok közül került ki. A támadásban 24-en megsebesültek. A hatóságok közlése szerint a merénylő elvegyült a szolgálatra jelentkezők között a Bagdad központjában, a használaton kívüli Muszanna repülőtéren létesített irodánál, majd működésbe hozta a derekára erősített robbanószerkezetet. Ugyanez a toborzóiroda már több alkalommal volt merénylet célpontja. Szaadún ad-Dulaimi védelmi miniszter egy héttel ezelőtt elrendelte, hogy azokat az újoncokat, akik merényletben életüket vesztik, illetve megsebesülnek, katonáknak kell tekinteni, és így családjuk ennek megfelelő nyugdíjat kap. Közben felfüggesztette közreműködését az iraki alkotmány szövegén dolgozó bizottság több szunnita tagja, miután két másik szunnita bizottsági tag gyilkosság áldozata lett. Úgy vélik, „az iraki körülmények nem alkalmasak arra, hogy bárki is elvégezze feladatát”. (MTI)
