Mikor lett közszereplő?

Közszereplő volt-e 2002 előtt Gyurcsány Ferenc? – e kérdés megválaszolásába tört bele a bicskája az Apró–Gyurcsány-vizsgálóbizottság tagjainak tegnap. A testület kormánypárti és ellenzéki oldala így nem jutott dűlőre abban, mikortól kérjenek be a minisztériumoktól adatokat a miniszterelnök volt és jelenlegi cégeivel kötött megállapodásokról.

Nem adott felhatalmazást az Apró–Gyurcsány-bizottság a testület elnökének arra, hogy pontos adatokat kérjen be a minisztériumoktól a kormányfő volt és jelenlegi cégei, valamint az egyes tárcák között létrejött megállapodásokról. A kormánypárti és az ellenzéki oldal ugyanis nem tudott megegyezésre jutni abban, mely időszakra vonatkozóan tudakozódjanak. A Fidesz azt javasolta, hogy Gyurcsány Ferenc első cégének alapításáig, 1992-ig nyúljanak vissza, a szocialisták viszont azt szorgalmazták, hogy csak 2002-től kérjenek be adatokat a miniszterektől arról, kapott-e pénzt állami forrásból, s ha igen, milyen címen és mennyit a miniszterelnök által megnevezett 49, korábban, vagy most az érdekeltségébe tartozó társaság, illetve az az öt cég, amelyben vezető beosztásban dolgozott a kormányfő.
Mindkét indítványra öt-öt igen és nem voks érkezett, így egyiket sem fogadta el a paritásos testület. A szavazást hosszas, időnként emelt hangú szóváltással tarkított vita előzte meg. A kormányoldal szerint – amint azt mások mellett az MSZP-s Faragó Péter is kifejtette – a bizottság feladata annak feltárása, használta-e politikai befolyását a hozzá köthető cégek ügyei kapcsán Gyurcsány, márpedig ez csak a sportminiszteri kinevezésétől kezdődően jöhetne szóba. – Vagy el tetszenek olvasni a bizottság létrehozásáról szóló parlamenti határozatot, vagy menjünk haza! – vágott vissza a fideszes Balsai István, utalva arra, hogy e dokumentum nem szab időbeli keretet a vizsgálódásuknak. A Fidesz szerint ráadásul a KISZ-es múlttal rendelkező Gyurcsány már a rendszerváltáskor is közszereplőnek számított. Faragó utóbb elismerte, hogy az országgyűlési határozat nem tartalmaz évszámot, de mint mondta, amikor ezt megszavazták, nem gondolták volna, hogy a Fidesz képes lesz a 2002 előtti ügyeket felhánytorgatni. – Mindig tanul az ember – állapította meg Faragó, bár a vizsgálóbizottság MSZP-s alelnöke, Csiha Judit ezután is csúsztatásnak nevezte, hogy 2002 előtti ügyekre terjesszék ki az ellenőrzésüket, mondván „a parlamenti határozatban foglalt kérdések logikája” a kormánypárti érvelést támasztja alá.
Balsai ironikusan megjegyezte: őt igenis érdekelné, hogy például a Külügyminisztérium és a Gyurcsány érdekeltségébe tartozó Béta Roll Hengergumizó Rt. között milyen apropóból köttetett megállapodás. Faragó végül kifakadt: a Fidesz minden lépése a 2006-os választásokat szolgálja, ellenszenvet akarnak szítani Gyurcsány Ferenccel szemben. A testület fideszes elnökét bírálva kijelentette: amikor bekapcsolja a televíziót, rendre azt látja, hogy ott Szijjártó Péter beszél és „finoman szólva is csúsztat”, ez utóbbit szerinte a köznapi ember egyszerűen hazugságnak nevezné. Ezt a kijelentést utóbb Szijjártó visszautasította.
Előzőleg a vizsgálóbizottság 6-4 arányban megszavazta Tóth Károly (MSZP) indítványát, aki azt javasolta: a bizottsági elnök napirendi javaslata ellenére ne értékeljék azt a Szijjártó megkeresésére 16 tárcavezetőtől beérkezett választ, amely az illető minisztériumok, valamint Gyurcsány volt és mostani cégei megállapodásait taglalja. Tóth szerint ezeket az adatokat ugyanis nem a vizsgálóbizottság kérte, csak a „magánlevelezést folytató Szijjártó Péter”. Az elnök a miniszteri válaszokat ismertetve elmondta, hogy 17 tárcát keresett meg, s 12 tárca igennel felelt arra a kérdésre, kaptak-e pénzt – szerződés alapján megrendelést, megbízást vagy hitelt – állami forrásból a Gyurcsány közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő és volt cégháló társaságai.