Magyar Bálintnak a tanárképzés átalakítását felvázoló elképzeléseivel, amelyeket a lap június 23-i számának Kétciklusúvá válik a tanárképzés című cikke ismertetett, nem értek egyet, mint ahogy Pokorni Zoltánnak A Fidesz fejlesztési javaslatai című, májusban megjelent cikkében kifejtett, a tanárképzés megújítását elutasító álláspontjával sem (ahogy ezt a június 3-i lapszámban A bolognai képzési rendszer szükségessége cím alatt kifejtettem).
A felső tagozatos és a középiskolai tanárok képzésének a miniszter által javasolt egységesítése az iskolák életét csak közvetve ismerő bölcsészdoktor véleménye. Persze a két képzéstípust nem kell egymástól elválasztani, de nem is szabad kötelezően összekötni. Másrészt a tanárképzést a tanítóképzéstől sem szabad mereven elválasztani akkor, amikor épp Magyar Bálint iniciatívája nyomán nagy szükség lenne idegen nyelvet is oktató tanítókra, továbbá olyan, a 4–6. osztályban különösen sikeres pedagógusokra, akik a szaktanítás egy-egy tárgyában (leginkább a magyarban vagy a matematikában) kedvenc osztályukat továbbvihetik, és személyiségükkel megkönnyíthetik a gyerekek átállását a szaktárgyak szerinti tanulásra.
A képzés gyakorlati jellegét egyetlen kiegészítő gyakorlati félév beiktatása lényegesen nem erősíti meg. Ehhez a gyakorló- tanítást már korán kellene elkezdeni, és a főiskolai, egyetemi előadásokkal párhuzamban folyamatosan kellene végezni, ahogy azt június 3-i, Pokorni Zoltán elképzeléseire reagáló levelemben kifejtettem. Az alapképzés semmiképpen sem lehet egyszakos, ez ugyanis nem felel meg az általános iskolai munka szükségleteinek, de fel kell ölelnie azokat a szaktárgyak tanításához szükséges alapvető didaktikai ismereteket, amelyek a tudásanyaggal szoros kapcsolatban állnak. Viszont a kétéves magiszterképzésben, ha a pedagógusképzés sokoldalú (pszichológiai, szociológiai stb.) követelményeinek eleget akarunk tenni, nincs idő mindkét tantárgy tudományos színvonalú – vagyis nem csak a közoktatásban alkalmazható – elsajátítására. Ugyanakkor egy tantárgyban a mai gyermeklétszám és „tanárkereslet” mellett, a hallgatók jövőbeli elhelyezkedési lehetőségeinek a kiszélesítése érdekében, feltétlenül szükség van ilyen tudósképzésre.
Gergely Péter
nyugalmazott tanár, Budapest
Így fogadták Bulgáriában az euró bevezetésének hírét
