Információnk szerint június 10-én felmentették beosztásából és – a pénzügyőrök által kedvelt – rendelkezési állományba helyezték Zsömle Istvánt, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága (KJP) vezetőjét. (E napon a testület felső vezetése Hévízen tartotta értekezletét, ahol a jövő stratégiáit határozták meg). A felmentés azért érdekes, mert immáron a harmadik olyan vezető távozik, aki 2003 májusában, a jövedéki ellenőrzések leállításában részt vett. Az ügy másik szereplője Lux Gyula ezredes, a különleges ügyek főosztályának vezetője már korábban „kérte” nyugdíjazását. Elhatározásának érdekessége, hogy egy hétköznap, keddről szerdára virradóan döntötte el, hogy inkább a nyugdíjas életet választja – azonnal. Sőt, azóta Boros Ottó alezredes, a KJP parancsnokhelyettese is elköszönt az aktív pénzügyőri élettől. Őt – annak ellenére, hogy vizsgálat folyik ellene a KJP egy fegyvervásárlási ügyében, s főnöke is csupán alezredesi beosztásban van – nyugdíjazásakor ezredessé léptették elő.
Ismeretes, hogy 2003. május 13-án 14 órától az országos parancsnok utasítására a jövedéki visszaélésekkel erősen fertőzött arany háromszögben leállították a jövedéki akciókat, demonstratív ellenőrzéseket, csapaterős bevetéseket. Egy VPOP-feljegyzés szerint a leállítást az egyik parlamenti bizottság kérte. Úgy tudjuk azonban, hogy ez nem igaz. Mint ahogy az a korábban elhangzott magyarázat sem felel meg a valóságnak, hogy a lépésre egy gazdatüntetés miatt került sor. E napon ugyanis a környéken nem volt ilyen demonstráció.
Boros Ottó először szóban, következő nap pedig írásban is szétküldte a felsőbb utasítást. Másnap, amikor Bencze József rendészeti főigazgató tudomást szerzett az ellenőrzések leállításáról, a szabályok és a szakmai tisztesség szellemében 13 órakor visszavonta az előző nap elrendelt utasítást. Később, 2003. május 22-én Zsömle István alezredesnek – Boros főnökének – pedig arról kellett írásban beszámolnia Lux Gyula felé (különleges ügyek), hogy miképpen zajlott az utasítás elrendelése, majd visszavonása. Ebben Zsömle arról is beszámolt, hogy az utasításhoz hányan férhettek hozzá, valamint arról is, hogy május 12. és 17. között hol és milyen eredménnyel dolgoztak a járőrök.
Május 27-én Boros Ottó a rendészeti főigazgató felé az alábbi sorokat írta: „Jelentem, azért döntöttem az utasítás írásba foglalása mellett, mert a főosztályvezető úr által adott utasítás olyan területet érintett, amely tapasztalataink szerint a jövedéki termékekre elkövetett jogsértések tekintetében mind esetszámban, mind elkövetési értékben rendkívül fertőzöttnek minősül. Célszerűnek tartottam a kiadott utasításban feltüntetni annak megindokolását azért, hogy a végrehajtó állomány az utasítás kiadásának okát ne találgassa, arról ne alakulhasson ki szóbeszéd. Ezt indokolta továbbá a jóváhagyott május havi ellenőrzési ütemtervtől való váratlan eltérés is.” Boros jelentésében fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a parancsnokságon ez idáig hasonló tartalmú utasítás kiadására nem volt példa, az elöljáróktól eddig ilyen tartalmú parancs nem érkezett.
Az ellenőrzések leállítása példátlan a magyar és az európai gyakorlatban. Szakértők szerint a lépéssel akár politikai szívességet is lehetett gyakorolni a jövedéki termékek forgalmazásában érdekelt némely cég vagy cégek felé.
Arra a kérdésre, hogy van-e öszszefüggés e személyeknek az ügyben való szerepük, valamint nyugdíjazásuk és jelenlegi státusuk között, azt a választ kaptuk, hogy nincs. Arra pedig, hogy ki állította le az ügyet és miért, volt-e szerepe ebben egy parlamenti bizottságnak, az volt a vámhatóság válasza, hogy senki, és okafogyottá vált a kérdés. Boros Ottó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban pedig aláhúzták, hogy elérte a szolgálati törvényben meghatározott nyugdíjkorhatárt, ezért vonult nyugállományba, ezredessé való előléptetése pedig addigi szolgálati érdemeire való tekintettel történt. Ugyanakkor arra nem kaptunk választ, hogy folyik-e ellene fegyvervásárlási ügyben vizsgálat. Szintén okafo-
gyottnak tartják azt a felvetést, hogy az ellenőrzés leállításának oka egy gazdatüntetés. Arra, hogy miért kellett beszámolnia Zsömle Istvánnak (KJP) arról, az utasításhoz hányan férhettek hozzá, nem kaptunk választ. Csupán azt közölték, hogy a Magyar Nemzet korábbi lapszámában egy, a pénzügyőrség belső használatára készült irat eredeti példányának másolata jelent meg. Az ilyen iratok sajtó részére történő kiadása a hatályos belső szabályozásokba ütközik, ezért annak kikerülési körülményeit vizsgálni kellett. A testület pedig nem szolgált és nem szolgál politikai célokat – hangsúlyozták a parancsnokságon.
Veres-módosítás. Veres János, a Pénzügyminisztérium akkori (2003. május) államtitkára, ma pénzügyminiszter a témát firtató kérdésre adott parlamenti válaszában először több mint húszórás, később csupán néhány órás felfüggesztésről beszélt.
origo.hu
Menczer Tamás keményen beleállt Brüsszel Péterbe
