Pusztavacs templomromja

R e j t ő z k ö d ő M a g y a r o r s z á g

Ludwig Emil
2005. 07. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fővárostól ötven kilométerre, Pest megye déli határának közelében fekszik Pusztavacs. A jelenleg másfél ezer lakosú település a rendszerváltozásig Örkény nagyközséghez tartozott, 1990 óta létezik saját önkormányzata. Nevezetessége, hogy a térképészeti mérések alapján a területén található Csonka-Magyarország földrajzi középpontja, amelyet 1978-ban nyolcszögletű, kétszintes kilátótoronnyal jelöltek meg.
Az Árpád-korban királyi juhászok földje lehetett a Duna–Tisza közének e termékeny területe, innen származik a település neve is: az első ízben 1274-ben – „Och” alakban – felbukkanó Vacs helynév jelentése ugyanis pásztor. Ebben az esztendőben IV. (Kun) László királyunk levélben inti a dalmáciai Sebenico lakóit, ne zaklassák az itáliai Trani polgárait. Vacs 1384-ben szerepel újra okiratban, de ekkoriban már népes, mezővárosi rangú település lehet, bizonyosan régóta meglévő templommal. 1415-ben a némai Kolos család birtoka, az adományt 1440-ben I. Ulászló király írásban erősíti meg. A török hódoltság idején Vacs megsemmisült, lakói szétszóródtak. Az 1690. esztendei összeíráskor pusztaként említett terület a Koháry grófoké volt, általuk került rokonaik, a szászországi Coburg hercegek kezére – és maradt is egészen 1945-ig.
A Fényes Elek által 1851-ben leírt két roppant nagyságú puszta közül Felső-Vacson alakult ki a mai, magyarok lakta község, amelynek lélekszáma az előző századfordulón még meghaladta a kétezret. A mai falu szépen rendezett, virágos település, tágas parkkal a közepén, amelynek keleti végében található középkori templomának maradványa. A kis területen körülkerített rom négyszögletes, háromszor három és fél méter alapméretű toronyból és a 4,8 méter széles hajó töredékéből áll. Lapos, sötétvörösre égetett téglákból készült, amelyeket kőkemény, fehér mészhabarcs köt egybe. A nyolc-kilenc méteres magasságig álló torony emeleti részét tört kőből falazták, sarkain gondosan faragott armírozással, ami egy második építési periódusra utal. A szakirodalom szerint a templom az 1400-as években épült, a falán elhelyezett műemléki tábla is gótikusnak nevezi, holott a megmaradt téglaarchitektúra sokkal inkább a XIII. századi román stílusú építkezéseinkre emlékeztet. Az úgynevezett forró mészhabarcsos falazás tartósságára jellemző, hogy a torony mögött egymásba omlott hajófalak erősen megdőlve, mégis egy-egy darabban maradtak.
A pusztavacsi templomrom értékét nagyban emeli, hogy a több évszázadig tartó katonai megszállás és a háborúskodás következtében az Alföld e részén alig maradt középkori műemlékünk. Említést – és elismerést – érdemel az a közelében lévő szoborgaléria, amely az aradi vértanú honvéd tábornokok portréit ábrázolja tölgyfába faragva.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.