A NASA vezetői Amerika nagy napjának mondták július 26-át, amikor a floridai Kennedy Űrközpontból útnak indították a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a Discovery űrrepülőgépet, de a professzionalizmus diadalának nevezett vállalkozás sikere miatti örömöt már néhány perccel a start után aggodalom váltotta fel.
A fellövést rögzítő felvételek tanúsága szerint az űrjármű hővédő csempéjéből leválhatott egy darab, közel a hajtómű orr-részéhez. Egy nagyobb tárgy – talán a habszigetelés része – a külső üzemanyagtartály környékéről hullott le, de remélik, hogy magát az űrrepülőgépet nem sértette meg.
Mivel 2003 februárjában éppen a külső üzemanyagtartályról az indításkor leváló habszigetelés, illetve az emiatt megsérült hővédő pajzs okozta a már hazafelé tartó Columbia felrobbanását, a NASA mérnökeinek minden okuk megvan a nyugtalanságra. Egyelőre azonban azt hangsúlyozták, még korai volna kijelenteni, veszélyben volt-e a gép a felbocsátáskor. Ennek megítéléséhez több adatra van szükség – mondták tegnap az AP-nek.
A Discovery indításának minden mozzanatát több mint száz korszerű kamera rögzítette, a képek mégsem elég élesek ahhoz, hogy pontosan megállapíthassák, mi történt – írta a BBC. A brit közszolgálati médium értesülése szerint a start idején egy madár is nekiütközött a külső üzemanyagtartálynak. Ezt a CNN beszámolója is megerősítette, hozzáfűzve, hogy az indítás után két és fél másodperccel bekövetkezett ütközés nyilvánvalóan nem tett kárt a Discoveryben. A NASA illetékesei szerint a jármű jobb oldaláról levált darabka alig négy centiméteres. Pontos helye csak akkor vált láthatóvá, amikor a két szilárd töltetű gyorsítórakéta levált.
A CNN emlékeztetett arra, hogy a Columbia balesete után a NASA óriási energiát fordított a biztonsági kockázat csökkentésére. Idézte az űrkutatási ügynökség szakembereit is, akik úgy kommentálták a baljós eseményeket: elkerülhetetlen, hogy a fellövéskor törmelékek váljanak le az űrrepülőgépről, de mindent megtettek, hogy ezek mennyisége minimális legyen, s hogy idejében észlelhessék is a történteket a tennivalók pontos meghatározása érdekében.
Az ITAR-TASZSZ-nak nyilatkozó Anatolij Perminov, a Roszkozmosz orosz űrkutatási ügynökség igazgatója a kincstári optimizmust képviselte. Azt mondta: amerikai kollégái azt gondolják, hogy csak egy papírdarabka röpködött a felvételeken, mert a fellövés előtt papírral zárják el a kipufogónyílásokat, nehogy a kilövő- állványon várakozó szerkezetbe idegen tárgyak kerüljenek. Véleménye szerint a kamerák sem láttak mást, s a misszió nincs veszélyben, az ügyet csak az újságírók fújták fel. Ám még ő sem mulasztotta el hozzátenni: tisztábban lehet majd látni, amikor a Discovery kiköt az ISS-en, és alaposan megvizsgálják az űrjárművet. Vlagyimir Szolovjov, az orosz földi irányítóközpont repülésirányítóinak vezetője úgy vélte tegnap, hogy feltehetőleg ismét eljegesedett szigetelőhab-darabok váltak le az üzemanyagtartályról, de ezek nem sértették meg az Discovery külső burkolatát – jelentette az MTI. „Semmi szörnyűség nem történt. Az űrrepülők indításakor mindig keletkezik jég az üzemanyagtartályon, de erre csak a Columbia tragédiája után kezdtek nagyobb figyelmet fordítani” – mondta Szolovjov. Nyikolaj Anfimov, a NIIMAS űrhajózási vállalat vezetője szintén azt hangoztatta, hogy a szigetelőhabhoz hasonló tárgy nem sértette meg az űrrepülőgép burkolatát. Ha mégis károsodtak a hővédő pajzs csempéi, akkor a hibát ki lehet javítani, hiszen az amerikai szakemberek kidolgozták az ehhez szükséges technológiát, s a múlt tapasztalataiból okulva a Discovery pótcsempéket és ragasztóanyagot is vitt magával.
Az űrhajósok első munkanapjukon megpróbálták kideríteni, nem károsodott-e az űrjármű a fellövéskor. Ebben az űrsikló tizenöt méter hosszú, érzékelőhöz kapcsolt robotkarja volt segítségükre. A manőver nagy figyelmet igényelt, nehogy a robotkar megsértse a sikló sérülékeny burkolatát. Paul Hill repülésirányító, aki a houstoni ellenőrző központban kísérte figyelemmel a kockázatos vállalkozást, az AP-nek korábban azt mondta: ha a robotkar bajt okozna, neki más munka után kell néznie. Az eredmény egyelőre nem ismeretes.
A Discovery asztronautái mindenesetre a terveknek megfelelően készülődtek az ISS-sel való mai találkozásra. Stephen Robinson és Soichi Noguchi újra tesztelték a felszerelést, amelyet az űrséták alkalmával használnak majd, Eileen Collins parancsnok és James Kelly pilóta pedig a pályaadatokat ellenőrizték, nem szorul-e korrekcióra a haladási irány.
A NASA vezetői azt remélik, vasárnapra lesz elég információjuk ahhoz, hogy eldöntsék: javításra szorul-e a Discovery, s hogy megoldható-e a feladat az űrsikló asztronautái számára – adta hírül a CNN. Ha kiderül, hogy a károsodás mértéke vagy fajtája ezt nem teszi lehetővé, a hét űrhajósnak az ISS-en kell maradnia, amíg az Atlantisszal értük küldhetik a mentőcsapatot.
Marsjárók a Planetáriumban. A vörös bolygó felszínét kutató amerikai Spirit és Opportunity járművek mérethű makettje látható mától a TIT budapesti Planetáriumában – olvasható a Mars Society internetes oldalán. A Marson 2004 januárja óta kutató Roverek pontos mását a Maxon Motors magyarországi leányvállalata készítette el. A cég fontos szerepet játszik a Mars-kutatásban, a Rovereket ugyanis különleges Maxon-motorok irányítják. Mindkettőre harminckilenc jutott. A bemutató, amelyen az érdeklődők megismerkedhetnek a Mars felszínét kutató robot geológusok felépítésével és működési elveivel, augusztus 2-ig látható. Hétköznaponként fél tizenegytől délután négy óráig, a hét végén pedig reggel kilenctől délután ötig.
Bajkonur turistákra vár. Űrturistákat toboroz a Roszkozmosz orosz űrkutatási ügynökség, amely Hold körüli utazást kínál a jelentkezőknek. A Szojuz űrhajó fedélzetén kirándulóknak 100 millió dollárt (mintegy 20 milliárd forintot) kell fizetniük a páratlan élményért, amelyben a tervek szerint másfél-két éven belül lehet majd részük. A kalandra vágyók egyhetes alapkiképzést is kapnak majd a kazahsztáni Bajkonurban. A Roszkozmosz a bevételeit szeretné növelni a turistacsalogató vállalkozással. A világon eddig két üzletember vett részt űrutazáson: az amerikai Dennis Tito és a dél-afrikai Mark Shuttleworth fejenként 20 millió dollárt (négymilliárd forintot) áldozott arra, hogy ellátogathasson a Nemzetközi Űrállomásra. (MTI)
