A hatalom, és ami mindig körülveszi

Medici Katalin a kormányzás, a hatalomgyakorlás minden fortélyát apósa, I. Ferenc udvarában sajátította el; bőven módjában állt, férjére ugyanis nemigen kellett, de nem is lehetett figyelmet fordítania, megtette helyette Diane, aki – meséli Jehanne d’Orliac – „magához láncolta karjával, keblével” – írja Fábián László Henrik király nyughatatlan éjszakái című regényének elején. S hogy mik voltak ezek a fortélyok? Nos minden, amit egy királyi férje halála után egyedül maradt asszony használhat, hogy magának és családjának megtartsa a hatalmat a vallási szembenállás, a trónra fenekedő különféle erők, a szinte állandóvá váló háborúk szabdalta Franciaországban és Európában. Meglehetősen széles eszköztárral rendelkezett az anyakirályné a diplomáciától, a Valois-ház helyzetét bebiztosítani hivatott házasságoktól az „olasz iskola” hagyományosnak mondható – méreg, cselvetés, orvgyilkosság – módszerén át egészen a gyöngéd megoldásokig, amelyet apósa csinos, a művészetekben járatos, nyelveket beszélő fiatal hölgyekből verbuvált Petite Bande-ja mintájára felállított Escadron Volant-ja, Röpülő Százada biztosított. E hölgyek a Katalin által szemmel tartottak ágyába és bizalmába férkőztek, kiszedték titkaikat és jelentették megbízójuknak.
Bourbon Henrik, Navarra királya, miután II. Henrik, Medici Katalin egykorvolt férjének kívánsága szerint feleségül vette lányukat, Valois Margot-t, és megmenekült a Szent Bertalan éjszakájának öldöklésétől, amikor „a város fanatikus söpredéke már megérezte a vérszagot”, ekkortól válik a mélabúra hajlamos Henrik az udvar foglyává. Felesége mellett a Katalin által hozzáküldött nők karjai között telleti a rabság napjait, aztán amikor megszökik és elfoglalja helyét királyságában a hugenották élén, akkor sem szakít addigi életmódjával. Hosszabb és rövidebb gerjedelmek kergetik egyik nő karjából a másikéba, miközben győztesen vezeti seregeit a folytonos háborúságokban, amelynek végén hosszú ostrom után bevonul Párizsba, ő lesz a király, elkezdődik a Bourbonok uralkodása. Feleségétől teljesen elszakadt, a pápa felbontja a házasságot, ám Margot a csapodár Valois, aki noha maga is pusztán eszköz volt anyja kezében sohasem gyűlölte urát, végül a közelébe költözhet, s barátként óvja megöregedett hajdani férjét, aki túlél néhány merényletet, s talán ezért is bagatellizálja a veszélyt, mígnem Ravalliac kése kioltja az életét.
Fábián László regényét talán aktuálisnak is mondhatnánk szétnézve itthon, szétnézve Európában, hiszen érzékeny rajza a hatalomnak, illetve az azt körülvevő, eszközökben nemigen válogató, hol nyílt, hol alantas tusakodásnak. Felfesti egy indulatok, érdekek szabdalta zaklatott ország és földrész képét. Ám ennél több ez a mű: igazi regény, amely finom vonalakkal rajzolja meg, ebben az erőtérben hogyan torzulnak érzések, viszonyok, egyáltalán maguk az emberek.
(Fábián László: Henrik király nyughatatlan éjszakái. Kortárs Könyvkiadó, Budapest, 2005. 296 oldal. Ára: 1900 Ft)