Anomáliák a biogazdálkodás körül

Felemás képet mutat a hazai biogazdálkodás jelenlegi állapota: miközben a termelési értéket és a megművelt területet tekintve elért egy kritikus szintet, a támogatások elmaradása és a fogyasztóvédelmi ellenőrzések elégtelensége, illetve a tőkehiány bizonytalanná teszi a szektor jövőjét, amelyet a genetikailag módosított élőlények engedélyezése is fenyeget. Pedig a biotermékek piacképességét tekintve mód lenne a további fejlődésre.

Kérdés, hogy a hazai termelők mennyire tudnak élni a biogazdálkodásban rejlő lehetőséggel, mert ez a szektor is anomáliákkal küszködik, csakúgy, mint a magyar mezőgazdaság más területei. Az itthoni szabályozás az uniós irányelvvel összhangban kiköti, hogy csak az az áru lehet biotermék, amely az ellenőrzött biogazdálkodás rendszeréből kerül ki, s a termelő megkapja a jogot, hogy a csomagoláson feltüntesse a biotermék minősítést. Becslések szerint azonban a kiskereskedelemben biotermékként forgalmazott áruk csaknem 40 százaléka nem felel meg az előírt követelményeknek. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezető igazgatója szerint az okozza a gondot, hogy a Biokontroll csak azon termékek ellenőrzésére jogosult, amelyek termelői bejelentkeztek a rendszerbe, s szerződést kötöttek a kht.-val.
Ezért az államnak kellene szigorú ellenőrzéseket végeznie a be nem jelentkezett termelők körében, s keményen szankcionálni azokat, akik nincsenek a rendszerben, mégis használják a biotermék minősítést. Erre egy hatóságnak minden jogalapja meg lenne, hiszen ez a magatartás törvénysértő.
Jelenleg még teljesen bizonytalan, hogy milyen irányban történik elmozdulás ebben az ügyben – ha egyáltalán történik valami. A kiskereskedelem ugyanis lobbizni kezdett annak érdekében, hogy a kormány feloldja őket a regisztrációs kötelezettségük alól. Márpedig, ha ez megtörténik, akkor tovább növekszik a biotermékként értékesített nem biotermékek aránya, amelynek következtében hitelüket veszíthetik a valódi magyar biogazdák, s leértékelődhetnek termékeik.
Az ázsiai – főként kínai – termékek egyre hangsúlyosabb megjelenése is ugyanebbe a problémakörbe tartozik, hiszen a távol-keleti országban jóval „lazább” az ellenőrzési rendszer, mint az unióban. A kínai áru nem a magyar piacon jelent veszélyt a hazai biotermelőknek, hanem leginkább Nyugat-Európában, alacsonyabb áraikkal ugyanis kiszorítják onnan termékeinket.
Ám a legnagyobb csapást a genetikailag módosított élőlények (gmo-k) engedélyezése mérné a biogazdálkodásra, hiszen a biotermék nemcsak vegyszerektől való mentességet, hanem a genetikailag módosított szervezetektől való mentességet is jelenti. „Magyarország most még teljesen tiszta a gmo-któl, de ha engedélyezik ezen élőlények termesztését, tenyésztését, nem védhetők meg a biotermények, mert a genetikailag módosított növényektől származó virágporral az ökológiailag művelt növények is beporzódhatnak. Most folyik a gmo-kat szabályozó törvény előkészítése, és hatalmas harc folyik az engedélyezés hívei és az annak tiltását szorgalmazók között. Beláthatatlan következményei lennének, ha utóbbiak elveszítenék ezt a csatát” – állapítja meg Roszik Péter.
A szakember szerint óriási károkat okozna az országnak – nemcsak a biogazdáknak, hanem a hagyományosan gazdálkodóknak is –, ha engedélyeznék a gmo-kat.
Növényi biotermékeink közül a legfontosabbak az étkezési, a takarmány- és a tönkölybúza, a kukorica, napraforgó és a zab, a legkeresettebbek a friss és fagyasztott paradicsom, paprika, sárgarépa, csemegekukorica, vöröshagyma, illetve a friss fokhagyma, és erősen változó a szilva és a bogyós gyümölcsök iránti kereslet külföldön – tájékoztatta lapunkat Roszik Péter. Az állati eredetű termékek kategóriájából pedig az EU piacain már esetenként túlkínálat van a tejből és a tejtermékekből, de a marhahús, a birkahús, a sertés- és a baromfihús iránt nagy érdeklődés mutatkozik, s kisebb mértékben, de a tojás is kelendő.
A szakember szerint a hazai hagyományos termékpiacról kiszoruló kistermelőknek is kitörési lehetőség a biotermelésre történő átállás, hiszen a biotej iránt például jelentős lehetne az igény Magyarországon, főként az egészségügyi szempontból kockázatos csoportok – betegek, kórházi kezelés alatt állók, allergiában szenvedők, gyermekek – számára.
Hazánk mezőgazdasági területeinek 2,2 százalékán, mintegy 130 ezer hektáron folyik jelenleg biogazdálkodás. Roszik Péter szerint nem csak emiatt nem számít ma már annyira periférikusnak idehaza az ökológiai művelés. Nem csupán az egyetemi képzésbe került be, hanem középiskolai tananyagokba is, diplomadolgozatok, PhD-értekezések témái között is egyre gyakrabban lehet találkozni vele, kutatóintézetek szintén foglalkoznak biogazdálkodással, s biotermeléshez szükséges gépeket, növényvédő szereket is gyártanak hazánkban. Ráadásul a külföldi tőke is elkezdett érdeklődni a szektor magyarországi viszonyai iránt, befektetők több régióról is készíttettek már tanulmányokat.